Tanuljunk Természetismeret

e-learning ● A Hold keletkezése, a Föld-Hold rendszer

Néhány évtizede új, mára széleskörűen elfogadott elmélet született. A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai, de már réteges szerkezetű Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó gigászi ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobódott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. Ez magyarázza, hogy sokkal kisebb az átlagos sűrűsége, mint a Földé. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most.

Foltos arcú égi kísérőnknek nem kevesebbet köszönhetünk, mint földi létünket. A modern kutatások szerint jelenléte stabilizálja a Föld forgástengelyének billegését, jelentősen csökkentve az ebből adódó éghajlati változásokat. Elképzeléseink szerint a Hold egy hatalmas becsapódás hatására született a már összeállt Föld köpenyéből, ezért kisebb az átlagos sűrűsége, mint a Földé. Átmérője negyed, térfogata 1/49-ed, tömege viszont csak 1/81-ed része a Földének. A Hold kötött keringést végez, vagyis mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Ellipszis alakú pályája és pályasíkjának hajlása miatt azonban felszínének 59%-át megfigyelhetjük. A Hold tömegeloszlása nem egyenletes, tömegközéppontja 3 km-rel a Föld irányában van eltolódva a geometriai középponthoz képest.

Látszólagos nagy fényessége ellenére a Hold nagyon sötét felszínű égitest, a ráeső napfénynek csak 7%-át veri vissza. Eleinte csak a világosnak látszó felföldi területei voltak, ám kb. 3,9 milliárd évvel ezelőtt hatalmas meteorok záporoztak felszínére, összetörve kérgét, melynek repedésein láva áramlott a felszínre. A sötét területek tehát fiatalabbak, mint a világosak, koruk 3,2-3,7 milliárd év közötti. Felszínét becsapódási kráterek borítják, melyek mérete néhány cm-től 200 km-ig terjed. A legnagyobbaknál teraszos peremet és összetett központi csúcsot lehet megfigyelni, a becsapódáskor kidobódott anyag pedig több 1000 km hosszú sugársávokat alkot kísérőnk felszínén. A több milliárd éves bombázás nyomán a felszínt néhány méter vastag törmelékréteg fedi, melynek legfelső rétege nagyon finom por.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti: