Fizika Tanuljunk

e-learning ● A lecsapódás

A lecsapódás

A párolgás során a víz felszínéről kiszakadó részecskék gőz halmazállapotba kerülnek. A lecsapódás ezzel ellentétes folyamat.

Azt a halmazállapot-változást, amelynek során egy légnemű anyag folyékony halmazállapotúvá válik, lecsapódásnak nevezzük.
Lecsapódás közben a légnemű anyag energiája csökken, a környezeté nő.
 Ez ellentéte a párolgásnak és a forrásnak, amely közben nőtt a forrásban lévő anyag energiája.

A rosszul szigetelt, nem egyenletes belső hőmérsékletű lakások leghidegebb pontjain a mindig jelen levő vízgőz rendszeresen lecsapódik, ezért itt elszaporodnak a penészgombák.

Ha a levegőből a vízgőz lecsapódik a földfelszín közelében egy fűszálra vagy falevélre, harmat vagy dér keletkezik; ha pedig kicsapódik és a levegőben marad, ködről beszélünk. Nem véletlen, hogy ezt többnyire hűvösebb őszi, tavaszi reggeleken tapasztaljuk. Amint melegedik az idő, eltűnik, újra légneművé válik.
Ha magasabb légrétegekben történik ez a kicsapódás, felhő jön létre.

A lecsapódás megfigyelése

Ha a forrásban lévő víz fölé egy fedőt teszel, pillanatokon belül teli lesz apró vízcseppekkel. Ez azért történik, mert a forró vízgőz, ahogy találkozik a hidegebb fedővel, gyorsan lehűl és ismét cseppfolyóssá válik. Ez a lecsapódás.

A desztillálás

A forrás és a lecsapódás folyamatát a folyadékok tisztítására jól lehet használni. A vegyészetben például a víz tisztításakor a felforrt vízgőzt hűtött csövön keresztül vezetik, ahol lecsapódik és egy másik edénybe csöpög. Ez már tiszta víz, ugyanis a vízben oldott anyagok nem forrnak fel, tehát nem kerülnek a csőbe és így a másik edénybe. Ezt a tisztítási módszert desztillálásnak nevezzük.

Olyan tisztítási módszer, ami a folyadékok forralásának és lecsapódásának jelenségét használja fel.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: