Kémia Tanuljunk

e-learning ● Az oldatok – A leves kémiája

Az oldatok

Az oldatok két részből állnak. Egyrészt az oldószerből, ami folyékony állapotú, másrészt pedig az oldott anyagból, ami mindhárom halmazállapotban előfordulhat. Fontos megjegyezni, hogy az oldószer általában nagyobb mennyiségű, mint az oldott anyag. Nézzünk néhány példát oldószerre és oldott anyagra!

Víz főzőpohárban

A leggyakoribb oldószer a víz. Ha például egy pohár vízbe cukrot teszünk, akkor az egy oldat lesz. Ebben az esetben az oldott anyag, tehát a cukor szilárd halmazállapotú.

Limonádé

Ha ebbe az oldatba még citromlevet is teszünk, akkor egy új oldatot kapunk, amit limonádénak hívunk. A limonádé tehát egy olyan oldat, amelyben két oldott anyag is van: a szilárd halmazállapotú cukor és a folyékony citromlé.

Háztartási ecet

Főzéskor használjuk a háztartási ecetet, ami szintén egy oldat. Ez egy olyan oldat, amelyben az oldószer a víz, az oldott anyag pedig az ecetsav. Vízben gázt is oldhatunk. Ilyen például a természetes vizekben oldott oxigéngáz, ami nagyon fontos a vízi élőlények számára. Az oldódás fizikai folyamat. Azért nevezzük fizikai folyamatnak, mert az oldószer és az oldott anyag részecskéi nem változnak meg, csak elkeverednek egymással. Az oldatot a keverékek csoportjába soroljuk, ugyanis két vagy több anyagból áll.

Az oldott anyagok egyik jellemzője az oldhatóság. Az oldhatóság azt mutatja meg, hogy egy anyag mennyire jól oldódik egy adott oldószerben.
Ezt számszerűen úgy jellemezhetjük, hogy megadjuk, hogy egy adott hőmérsékleten 100 gramm oldószer hány gramm anyagot képes feloldani. Azért kell megadni, hogy milyen hőmérsékletre vonatkozik az oldhatóság, mert a kettő összefüggésben van egymással. Például a legtöbb anyag magas hőmérsékleten jobban oldódik, a gázok oldhatósága viszont alacsony hőmérsékleten nagyobb.
Minél nagyobb ez a szám, annál jobb az adott anyag oldhatósága.

Nézzük meg néhány anyag oldhatóságát 20°C-on!

Konyhasó 36 gramm
Gipsz 0,148 gramm
Oxigén 0,0043 gramm

A fenti adatokból láthatjuk, hogy a három anyag közül a konyhasónak a legjobb és az oxigénnek a legrosszabb az oldhatósága.

Az oldódást hőváltozások is kísérik.

Vannak olyan anyagok, amelyek az oldódás során hőt vonnak el a környezetüktől, illetve melegíteni kell őket, hogy jobban oldódjanak. Ezeket az anyagokat endoterm oldódásúaknak nevezzük.
Olyan anyagok is léteznek, amelyeknek az oldódása hőfelszabadulással jár, azaz hőt adnak le a környezetüknek, miközben oldódnak. Az ilyen oldódást exotermnek nevezzük.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: