Kitekintő Közösség Oktatás

Felkiáltójelek a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán

Felkiáltójelek a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán. Németh Barbara pszichológus, gyerekjogi szakember írását közli a WMN Ügy rovata. 

A gyerekek védelme a legfontosabb, ebben mindannyian egyetértünk.

Nem véletlen, hogy éppen az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi egyezmény: egyetlen ország kivételével mindenki aláírta és beültette a saját jogrendjébe, Magyarország 1991-ben, éppen 30 évvel ezelőtt.

Ahhoz, hogy a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez szükséges körülmények között nőhessenek fel, arra van szükség, hogy a valódi veszélyt jelentő problémáktól védjük meg őket. A most bejelentett népszavazás tömegeket mozgósít egy olyan kérdésben, amiben nincsen valódi szakmai vita, ezzel elveszi az erőforrást és a figyelmet a gyerekekre valódi veszélyt jelentő kérdésektől. Az utasbiztosítást is azért kötöm, hogy azokban a helyzetekben segítsen a biztosító, ami valódi kockázatot jelent. A valódi gyerekvédelem is a valódi problémákra fókuszál.

Ha beleolvasunk akár a Gyermekjogi Egyezménybe, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának Magyarország számára 2020-ban megfogalmazott ajánlásaiba, az évente elkészülő Gyermekjogi jelentésekbe, vagy csak szimplán megkérdezzük a körülöttünk lévő gyerekeket, és bárkit, aki felelős volt egy gyerekért, sokkal valóságosabb képet kapunk azokról a dolgokról, amik a gyerekekre veszélyt jelentenek.

gyermekvédelmi
Kiemelt képünk illusztráció – Getty Images

Mitől kell megvédeni a gyerekeket?

  • A kirekesztéstől és megkülönböztetéstől

A kirekesztés és diszkrimináció a 2020-as év egyik legfontosabb gyermekjogi problémája volt.

Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, megszűnt az önálló Egyenlő Bánásmód Hatóság, elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók, valamint az azonos nemű párok.

A koronavírus pedig tovább növelte az egyenlőtlenségeket. Az eltérő bánásmód a hétköznapokban is problémát jelent. Egy 2019-es kutatás szerint a magyarországi gyerekek fele érezte már úgy, hogy nem fogadja el a többi gyerek. Azok között, akik se nem fiúként, se nem lányként határozták meg magukat, minden téren kétszer vagy háromszor nagyobb volt azoknak az aránya, akik úgy érezték, hogy nem fogadják el őket. Mindez már csak azért is aggasztó, mert az elfogadást tartották a legfontosabbnak abban, hogy jobb esélyeik legyenek, és abban is, hogy biztonságos iskolai környezetben tanulhassanak.

  • Az erőszaktól

2020-ban minden tizedik gyerek veszélyeztetett volt, legtöbben közülük, közel 103 ezer gyerek, valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, és 2020 márciusában másfélszer annyi családon belüli bántalmazásról érkezett bejelentés a rendőrséghez, mint az előző év azonos hónapjában.

Jelentősen nőtt a 0–13 éves gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, 6310 esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett.

Hiába van zéró tolerancia a gyerekekkel szembeni erőszakkal szemben, a felnőttek 38 százaléka szerint „egy pofontól nem lesz baja a gyereknek”.  A gyerekek ötöde szerint pedig a szüleik nem foglalkoznak az online jelenlétükkel és biztonsággal.

  • A szexuális kizsákmányolástól, emberkereskedelemtől

2020-ban az év szinte minden napjára jutott egy gyerek, aki szexuális kizsákmányolással összefüggő bűncselekmény sértettjévé vált (304 lány és 45 fiú). A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett harmadik leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt, a szexuális erőszak gyerekáldozatainak száma 60 százalékkal 222-re nőtt 2019 óta. Korábban nem látott figyelem irányult a gyerekek online térben zajló szexuális kizsákmányolására és bántalmazásra, és 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma.

Az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok több mint fele, 64 százaléka gyerek, az összes regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül pedig magyar nemzetiségű a legtöbb, 1310-ből 647.

  • A nem megbízható információktól

A megfelelő (értsd: a gyerek számára érthető, a kérdései mentén történő és megbízható) információhoz való hozzáférés nemcsak alapvető joga a gyerekek, de a védelmük záloga is. A gyerekek 9–11 éves korukban találkoznak először a pornóval, aminek a hatása akkor is érezhető, ha egyébként tudják, hogy az nem a valóság, csak nincs kivel beszélgetniük a témáról. A családok felében, az iskolák 60 százalékában tabu a szexualitás, háromból két szülő pedig elégedetlen az iskolai felvilágosítással. Ha a gyerekek egyedül maradnak a kérdéseikkel, akkor az interneten keresnek rá választ. A megtévesztő tartalmak is komoly problémát jelentenek. A reklámok után az álhírek és a nem megbízható, félrevezető információk zavarják a gyerekeket a neten, melyet az online zaklatásnál és visszaéléseknél sokkal fontosabb problémának gondolnak. A diákok jártasnak érzik magukat a digitális világban, azonban az álhírek azonosításában az önbizalmuk túlzó.

  • A mentális egészségüket fenyegető kockázatoktól, a korai terhességtől

A szülők fele szerint romlott gyermekének mentális, lelki egészsége a járvány alatt. Kamaszkorban alvásproblémákról, befele fordulásról és motiválatlanságról számoltak be a legtöbben.

2020-ban naponta öt kiskorú magyar gyerek hozott világra gyereket.

2019-ben 1820 fő 18 éven aluli lány szült, akik közül 58-an 14 évesek vagy fiatalabbak voltak. Ugyanebben az évben 1000 fő 15 és 19 év közötti fiatalra 14,1 terhességmegszakítás jutott.

Minden hatodik 9.–10. évfolyamba járó fiatal használt már marihuánát (17 százalék), minden tizedik vett már be altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül (kilenc százalék), minden huszadik pedig dizájnerdrogokat is kipróbált. Égető szükség lenne a gyermekpszichiátriai és -addiktológiai ellátás megerősítésére, a szakemberek szerint komplett régiók vannak ellátás nélkül.

Az alapvető jogok biztosa friss jelentésében pedig megállapította, hogy akadályokba ütközik a gyermek- és serdülőkori potenciális szuicid magatartások felismerése, illetve hatékony megelőzése.

  • A szegénységtől, anyagi bizonytalanságtól

Magyarországon a gyerekek közel negyedét érinti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. Hiába javult a helyzet az utóbbi években, nagyjából 125 ezer élt mélyszegénységben, tovább nőtt a távolság a szegények és a gazdagok között, a lakhatás pedig egyre több család számára jelentett problémát.

  • A politikai visszaélésektől

A gyerekek nem kampányeszközök. Emberek, akik méltóságát alkotmányos védelem illeti meg.

Az ombudsman és a civil szervezetek rendszerint felhívják a politikusok figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a gyerekek szerepeltetésétől, az iskolai, óvodai látogatásoktól, a választási bizottságok előtt pedig új ügycsoportként jelent meg a gyerekek politikai célú használata. De éppúgy visszaél a gyerekek jogaival, sőt, valójában sokkal aljasabb módja a visszaéléseknek, ha úgy tesznek, mintha valami a gyerekekről szólna, és a gyerekeket teszik meg egy politikai játszma küzdőterévé.

A „gyermekvédelmi” népszavazás kampányeszközzé teszi a gyerekeket, hamis látszatot kelt, és félrevezető – már a nevével is. A valódi gyerekvédelem a kirekesztés ellen küzd, és nem erősíti azt. A valódi gyerekvédelem szakmailag vezérelt, és nem a politikai kommunikáció mentén zajlik.  

Ha bármely fenti kérdésben olyan erőforrás-mozgósítás lenne, mint amit a nemváltás és az LMBTQ-téma körül gerjesztett vitában, az évtizedes elakadásokat mozdítana el semmi perc alatt. Tény, hogy a valódi problémák nehezebb csatákat ígérnek. De együtt ez is sikerülne.”

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: