Magyar nyelvtan Tanuljunk

Távoktatás – Magyar nyelv – Az írásjelek

 

Magyar nyelv és irodalom, 7. osztály, általános iskola  – Az írásjelek

Tanár: Blaskó Tünde és Csíkos Éva

Az írásjelek
Csíkos Éva

Melyik írásjel mikor használatos?

A spontán, informális és a gondosabban megformált szövegek között jelentős különbség van az írásjelek használatában. Míg a kevésbé szerkesztett szövegekben többnyire csak vesszőt használunk mondaton belül, a formálisabb szövegekben a hosszabb összetett mondatok tagolására gyakran használunk kettőspontot, pontosvesszőt, gondolatjelet – vagy gondolatjelpárt – és zárójelet is.

  • kettőspont általában az utána következő részletezést, kifejtést, magyarázatot vagy felsorolást vezeti be. Kettőspontot használunk egyenes idézés előtt is.
  • pontosvessző a vesszőnél lazább kapcsolatot jelöl tagmondatok vagy felsorolás egységei között.
  • Egymáshoz tartalmilag lazábban kapcsolódó tagmondatok között a pontosvesszőn kívül használhatunk gondolatjelet is. (Ez hosszabb, mint a kötőjel, és mindkét oldalán szóközt hagyunk.) A gondolatjel gyakran fordul elő ellentétes tartalmú tagmondatok között. Gondolatjelet használhatunk párbeszédekben is az egyes megszólalások, illetve a megszólalások és a narráció elkülönítésére.
  • Zárójelek vagy gondolatjelpár jelölheti a mondaton belüli beékelődést, valamint a kevésbé fontos, járulékos információkat.

Az írásjelek

Az idézés formái

Néhány példa a beszéd idézésének formáira:

Péter azt mondta: „Mehetnénk akár moziba is a hétvégén.”
„Mehetnénk akár moziba is a hétvégén” mondta Péter.
„A hétvégén mondta Péter mehetnénk akár moziba is.”
„Mehetnénk akár moziba is mondta Péter , a hétvégén ráérünk mindannyian.”

A nagykötőjel

A kötőjeltől nemcsak a gondolatjelet, hanem a nagykötőjelet is megkülönböztetjük. Ez ugyanúgy néz ki, mint a gondolatjel, azonban (a kötőjelhez hasonlóan) nem hagyunk szóközt a két oldalán.
Kevesen tudják, hogy nem kötőjelet, hanem nagykötőjelet használunk (Alt+0150) a következők érzékeltetésére:

  • „valamettől valameddig” viszony (pl. Budapest–Esztergom vasútvonal, Duna–Tisza köze, 1–4. oldal);
  • két név között, például kapcsolat, ellentét érzékeltetésére (pl. a Molnár–Hegedűs-szerzőpáros, Fradi–Újpest meccs);
  • népek, nyelvek, szakok elnevezései között (pl. lengyel–magyar barátság, magyar–angol szakos).
AZ ÍRÁSJEL TÍPUSA JELÖLÉSE PÉLDÁK
Kötőjel egy-egy, egy- és kétszikű
Nagykötőjel (Alt+0150) Duna–Rajna–Majna-csatorna, a július–augusztusi viharok
Gondolatjel (Alt+0151) Mit mondtál?
Semmit.„Mit mondtál?” kérdezte Janó. „Semmit.” válaszolta Sanyi. Jól szórakoztunk bár a zene nem tetszett annyira , késő estig maradtunk.

https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_9_nat2020/lecke_02_024

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: