Kitekintő Oktatás

Magyarországon átalakítják a tanárképzést

Magyarországon

2022 szeptemberében indulnak Magyarországon az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.

A változás a Debreceni Egyetemen a Bölcsészettudományi, a Természettudományi és Technológiai, az Informatikai és a Zeneművészeti Karokat (ZK) érinti, ahol a korábbi 4+1 és 5+1 éves, osztatlan tanárképzés helyett már csak az új ötéves képzési formákat indíthatják a következő tanévtől – írja az egyetem.

Nem először alakították át a tanárképzést, 2006-tól tanári mesterszakok indultak, majd 2013-ban ismét bevezették az osztatlan képzést, az általános iskolai öt évig, a középiskolai tanárképzés pedig hat évig tartott. 2022-től egységesen ötéves lesz a tanárképzés, amelynek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.

Hozzáteszik: hallgatók már az első évtől kezdve ismerkedhetnek az egyetemi gyakorlóiskolákban és partnerintézményekben zajló munkával, az önálló tanítás is korábban kezdődik majd, mint most. Emelkedik a szakmódszertan óraszáma is, a korábbi kettő, illetve négy helyett hat ilyen jellegű gyakorlatot teljesítenek majd a hallgatók.

– Az új pedagógusképzés lényeges eleme, hogy megszűnik a két ága, az általános – és középiskolai tanárképzés, és egységes ötéves tanárképzés indul jövő ősztől. A tíz félévből csak 4,5 évet töltenek a hallgatók az egyetemen, fél évet pedig az iskolákban összefüggő gyakorlaton. Ez a diploma feljogosít majd arra, hogy valaki általános és középiskolában is tanítson. A tíz félév mindegyikében lesz gyakorlati kurzus, amit a hallgatóknak az iskolákban kell teljesíteni.

A magyar felsőoktatásban az elmúlt évtizedek során több változás is érintette a tanárképzést: a 2006-os csatlakozás a bolognai folyamathoz, melynek során bevezették a kétszintű képzési rendszert, így a három éves alapszakos képzést követően két és fél éves mesterszakon tanulhattak tovább a hallgatók.

Mivel a felvételi mutatók szerint Magyarországon csökkent az érdeklődés a tanárképzés iránt, 2013-ban ismét bevezették az osztatlan tanárképzést, amelyben az általános iskolai öt évig, a középiskolai tanárképzés pedig hat évig tartott. Mindkét esetben az utolsó a gyakorlati évet jelentette, amikor az egyetemi képzést követően már iskolai keretekben sajátíthatták el a tanári mesterség csínját-bínját a leendő pedagógusok – ismertette az előzményeket Forisek Péter.

A DE Tanárképzési Központjának főigazgatója kiemelte: a mostani reform egyrészt öt éves formában egységesíti a képzést, amely az általános és középiskolai tanításra egyaránt feljogosítja majd a diploma megszerzését követően a végzősöket, másrészt pedig az oktatásban az elméleti anyag elsajátítása mellett még hangsúlyosabban jelenik majd meg a gyakorlati képzés, a hallgatók már az első évtől kezdve ismerkedhetnek az egyetemi gyakorlóiskolákban és partnerintézményekben zajló mindennapi tevékenységgel.

Az új öt éves forma változást hoz a Debreceni Egyetem meglévő tanárképzési kínálatában is: megszűnik a BTK-n a közösségi művelődés tanára, valamint a TTK-n a természetismeret-környezettan tanárszak, utóbbi helyett azonban természettudomány-környezetismeret szak indul, amely három természettudományos szakterületen – biológia, fizika és kémia – is képzi majd a hallgatókat.

Megújul a tanárképzés rendszere

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: