Kitekintő

Letolt gatyával a robotizáció kapujában

A magyar regisztrált álláskeresők képességeinek elemzése során Csillag Márton, a Budapest Intézet kutatója arra jutott, hogy a munkát keresők egyhatoda egyáltalán nem tud számolni, további egynegyede mindössze a legalapvetőbb műveleteket tudja elvégezni, és csupán egynegyede állt jó vagy elfogadható készségszinten.  Írja  a Qubit portálon RADÓ NÓRA.

Magyarországon 2018-ban nagyjából 90 ezer ember szövegértése, számolási képessége és számítógépes környezetben mutatott problémamegoldó képességei annyira alacsony szinten volt, hogy nem érték el a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának készségszintjét. Ez a gyakorlatilag írni, olvasni és számolni alig tudó réteg teszi ki a regisztrált álláskereső férfiak 31 százalékát és a nők 41 százalékát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy közülük 35 ezren 35 év alattiak, vagyis még mintegy 30 évet tudnának dolgozni, nem világos viszont, hogy a mai magyar foglalkoztatási szolgálat hogyan tervezi biztosítani alapkészségeik fejlesztését.

Ezek voltak a legmellbevágóbb adatok, amelyeket Csillag Márton, a Budapest Intézet kutatója megosztott csütörtök délelőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PIAAC magyar adatfelvételén alapuló tanulmányból, ami a különböző készségek munkapiaci kimenetekre vonatkozó hatását vizsgálta. A műhelybeszélgetésen Lannert Judit a felnőtt népesség készségeiről szóló hazai jelentést mutatta be, amelynek részleteiről korábban itt írtunk. A szakértők Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatójának moderálásával részletesen körbejárták, mit tud valójában a képzett magyar munkaerő, mit nem tudnak a tartósan munkanélküliek, és milyen készségeket kellene fejleszteniük a felnőttképzőknek, hogy szélesebb rétegeknek legyen esélyük megugrani a közelgő automatizáció és robotizáció kihívásait.

A térség országainak nyomában kullog a magyar

A kutatók úgy találták, hogy a magyar felnőtt népességen belül kifejezetten magas a rosszul teljesítők aránya, vagyis az 1-től 5-ig terjedő szövegértési és számolási skálán sokan legfeljebb a 2. szintet érik el. Tehát a bonyolultabb, hosszabb szövegek megértése, a versengő információk és az összetett érvelések feldolgozása vagy a hétköznapi helyzetekben megjelenő matematikai információknál bonyolultabb jelenségek megértése, táblázatok és statisztikák értelmezése már sok magyar képességeit meghaladja. Ezen a téren a legfeljebb általánost végzettek 95 százaléka teljesít gyengén, de még a szakmunkás végzettségűek 80 százaléka és az érettségizettek közel harmada is gyenge szövegértésben.

A magyar regisztrált álláskeresők képességeinekKutató szerint a családi háttér erősen hat a felnőttkori készségszintekre is: nálunk nagyobbak a különbségek az iskolázottabbak és a kevésbé iskolázottak között, mint az OECD-országok átlagában. Sőt, ez régiós összehasonlításban is tetten érhető: minél jobb családi háttérrel rendelkezik valaki, annál jobbak a szövegértési készségei. Míg az oktatáskutató szerint ez Csehországban vagy Szlovákiában alig érzékelhető, addig a magyarok „egy életen keresztül viselik stigmaként” családi hátterüket. A kutatók ezt nem csak a szelektív és szegregált közoktatási rendszerrel, hanem a jobb munkahelyek elérésében, a képzési lehetőségekben mutatkozó szelekció és diszkrimináció jelenségével is magyarázták.

Javaslatok

A magyar fiataloknak az idősebbekénél alig jobb készségei aggodalomra adnak okot. A foglalkoztatottság esélyeit nagyban növeli a problémamegoldó készség, ami szorosan összefügg a szövegértési készséggel. A kezdeti hátrányokat később nehéz behozni, erre utal az a tény, hogy az idősebbek és kevésbé iskolázottak nagyon nehezen vonhatók be a felnőttképzésbe. Ez azt mutatja, hogy az alapkészségeket a fiatalkorban kell megalapozni. Az a tény pedig, hogy a számolási készségben már a fiataloknál is elmaradás látszik, felhívja a figyelmet arra, hogy a köznevelés és a szakképzés terén erősíteni kell a kompetenciafejlesztést. De a felsőoktatás terén is látszanak gondok, hiszen a felsőfokú végzettségűek esetében a fiatalok készségei nem
magasabbak, mint a középkorú diplomásoké. A szakképzésben elindult reformok, amelyek nagyobb rugalmasságot engedélyeznek a pedagógusfoglalkoztatásban és a tananyagban is, valamint a projektmódszerre való alapozás és a tantárgyaktól való elmozdulás biztatónak tűnnek. Hasonló, a kreativitást, problémamegoldó készséget fejlesztő változtatásokra lenne szükség a köznevelésben és a felsőoktatásban is.

A számítógépes ismeretek és az idegennyelv-ismeret különösen megtérül a magyar munkaerőpiacon, a felnőttképzésben is bővülnie kellene az ezen ismereteket a szövegértés és problémamegoldó készség fejlesztésével együtt nyújtó képzéskínálatnak. A foglalkoztatottság esélyét nagyban csökkenti a nem megfelelő egészségi állapot, vagy ha kisgyermek
van a családban. A foglalkoztatottság javulása tehát nem képzelhető el a szociális, egészségügyi és oktatási tárca közötti koordináció nélkül.

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download [3.41 MB]

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download [16.69 MB]

%d bloggers like this: