Kitekintő

Állj meg, Szerbia!

Hosszú hetek óta tart a diáktüntetések sorozata Szerbiában.
A megmozdulások aprópóját a november 1-i újvidéki tragédia szolgáltatta, akkor tizenöten veszítették életüket, amikor leomlott a város vasútállomásának födémje. Szerbia egyetemeinek diákjai a tragédia óta folyamatosan tiltakoznak, követelve a felelősök megbüntetését. A tüntetők mellett áll Novak Djokovic is.

Több mint negyven vajdasági magyar értelmiségi és közéleti személy írta alá azt a dokumentumot, amelyben támogatásukról biztosítják az újvidéki tragédia miatt tüntető szerb egyetemistákat – közölte az egyik aláíró, Pressburger Csaba újságíró.

„A magyar kötődésű intézményeink közül testületileg egyedül az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéknek volt bátorsága kiállni az egyetemek blokádja mellett. Szégyelljük, hogy sem a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, sem színházaink, sem a többi művelődési és oktatási intézményünk és szervezetünk nem csatlakozott testületileg azokhoz a tiltakozásokhoz és követelésekhez, amelyek az újvidéki tragédia felelőseinek megbüntetésére, valamint a békés tüntetőkre támadó személyek előállítására vonatkoznak” – fogalmaztak a felhívásban, felszólítva egyúttal az említett intézményeket, hogy kövessék a Magyar Tanszék példáját.

A felhívás közzététele után támogató nyilatkozatot adott ki a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia, a Malomfesztivál szervezői és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium is.

Szerbia
Szabadkai tüntetés

Nem csak a fővárosban tüntetnek a diákok és a melléjük állt felnőttek, Újvidéken, Nisben és Kragujevac belvárosában is tiltakoztak az ellenzékiek. Miközben a hatalom kettős módszerrel, rendőri erőszakkal, illetve a fiataloknak ígért kedvezményekkel és a diákok mellé álló tanároknak szóló fenyegetésekkel igyekszik letörni a tiltakozást, Vucsics magabiztosnak mutatkozik, és közölte, nem hajlandó egy szakértői kormánnyal felváltani a jelenlegi kabinetet. „Még egyszer legyőzzük őket. Az ellenzék nem képes semmire, s most mások gyerekeit használja fel” – mondta Vučić arra utalva, hogy a hasonló helyzetekben általában a választások előrehozatalával töri meg a tiltakozások lendületét.

Január 12-én a polgárok és a diákok a belgrádi Alkotmánybíróság előtt gyűltek össze tiltakozásul az ellen, hogy a hatóságok és a kormány nem teljesítik követeléseiket, valamint a jogaik folyamatos megsértése miatt. Ezzel egyidőben gyülekezés kezdődött Nišben is, ahol két kereszteződést blokkoltak. A tüntető diákok, oktatók és polgárok a tiltakozó felvonulás után a Niši Egyetem épülete előtt álltak meg, amelyre szintén transzparenst függesztettek ki.

Szerbia tüntet

Mindkét városban a tüntetések 15 perces csenddel kezdődtek, így emlékezve meg az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlásában elhunyt áldozatokról. Ezt követően Belgrádban a bíróság épülete előtt keltettek zajt a diákok, néhányan pedig fehér kendővel kötötték be szemüket, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie minden befolyástól.

A niši tüntetők a csend után tiltakozó felvonulást tartottak az egyetem épületéig, ahol a Rektorátusban találkozót tartottak. Ehhez csatlakoztak a tanárok és középiskolások is a szolidaritás jegyében.

Nataša Medenica, a Szerbiai Független Oktatási Dolgozók Szakszervezetének (NSPRS) képviselője kijelentette, hogy a szakszervezet nem vesz részt a tanárok és a kormány közötti tárgyalásokban, amíg a diákok követeléseit nem teljesítik.

A Kragujevaci Orvostudományi Kar hallgatói bejelentették, hogy az utolsó plénumon úgy döntöttek, összehangolják követeléseiket az újvidéki hallgatókéval, és ők is követelni fogják Miloš Vučević, valamint Milan Đurić lemondását.

Vučićnak már komoly gyakorlata van a több tízezres, hetekig tartó tüntetéshullámok kezelésében. A legutóbbi 2023 májusában indult, amikor két tömeggyilkosságban 19 ember, köztük tíz gyerek vesztette életét. A gyerekek egy belgrádi iskolában haltak meg – társuk lőtte le őket –, és a belgrádiak azért vonultak az utcára, mert úgy vélték, Vučićék semmit sem tesznek a sok százezer, engedély nélkül tartott fegyver begyűjtésére. Tavaly Vučić decemberre hozta előre a választást, és ugyan a megfigyelők szerint a hatalom visszaélt az adminisztratív eszközökkel és több körzetben is csalások voltak, az államfő mögött álló és győztesnek kihozott Szerb Haladó Pártnak (SZNSZ) sikerült stabilizálnia a helyzetet.

Igaz nem sokáig, idén ősszel a szerb kormány újra engedélyt adott a brit-ausztrál Rio Tinto cégnek a nyugat-szerbiai Jadar-folyó völgyében talált hatalmas lítiumkincs kitermelésére és ezzel felélesztette a környezetvédőket, akik néhány évvel korábban egyszer már elérték a bányaprojekt leállítását. A helyi lakosok és a környezetvédők heteken át akadályozták az előkészítő munkálatokat, és a tüntetéseken is ott vannak azok, akik ellenzik a bányanyitást. A lítium-ügy az EU-nak is kellemetlen: a ritka földfém ugyanis olyan mennyiségben található Nyugat-Szerbiában, hogy azzal gyakorlatilag ki lehetne váltani az európai lítiumimportot, s ez jelentősen javítani a súlyos gondokkal küszködő európai elektromosautó-gyártók helyzetét.

Közben tovább fokozódik a feszültség Szerbiában, az utóbbi napokban a tüntető diákok különböző támadásoknak vannak kitéve. Január 16-án egyiküket autóval gázolták el, súlyos sérülést okozva; 17-én pedig késsel fenyegették meg a diákok egy csoportját.

A tüntetők azt mondták, felháborítónak tartják, hogy az RTS beszámol Aleksandar Vučić elnök állításairól, miszerint a tiltakozásokat külföldi ügynökök pénzelik azért, hogy megdöntsék a kormányát.

A péntek esti belgrádi demonstráció része volt az országszerte zajló tüntetéshullámnak. A tüntetők néma csenddel emlékeztek az áldozatokra.

A diákok úgy vélik, hogy a békés demonstrációk az alapvető jogaik közé tartoznak, de nem szabad, hogy ezek miatt félelmet kelljen érezniük.

A helyzet továbbra is feszült. A diákok folytatni kívánják a tiltakozásokat, hogy felhívják a figyelmet az oktatásügy és a társadalom aktuális problémáira, valamint a fiatalok helyzetének javítására. Az újabb incidensek azonban további kérdéseket vetnek fel.

A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium volt az egyetlen iskola, ahol a tanárok teljes munkabeszüntetést tartottak hétfőn. A tanári kar egy része azonban kedden már dolgozott – volt, aki rendes órát tartott, volt, aki viszont törvényesen sztrájkolt, vagyis 30 perces órákat tartott a kis számú megjelent diáknak. A diákok közül sokan nem jelentek meg a tanításon, mások az épület előtt tüntettek, míg egyesek pedig úgy döntöttek, tanulni szeretnének. (Források: Szabad Magyar Szó, HVG, Euronews)

A jelen és a jövő védelmében

A Sajtószabadság Alapítvány közleménye a szerbiai tiltakozási hullám kapcsán