Aki az utóbbi napokban, hetekben az interneten mozgott vagy nézte a híreket, biztosan találkozott a klasszikus konspirációs teóriák atyjával, a „chemtrail” (chemical trail, azaz vegyi csík) összeesküvés-elmélettel, miszerint a fejünk fölött repkedő repülőgépeket a „háttérhatalom” arra használja, hogy vegyi anyagokkal permetezve mérgezzék es butítsák a föld lakosságát. Nos, ilyenkor szomorodik el az ember, arra gondolva, miért is kínlódnak a tanárok több mint egy évtizedig azzal, hogy valami kis tudást csepegtessenek a tanulók fejébe… Bármennyire is igyekeznek, egyre több az olyan ember, akit nem is kell (vagy lehet) már „butítani”…
Biztosan láttak már az égen hosszú, fehér csíkokat, amelyeket a magasan szálló repülőgépek hagynak maguk után. Ezeket nevezzük kondenzcsíkoknak, és valójában nem mások, mint mesterségesen keletkezett felhők. De hogyan is jönnek létre, és miért foglalkoztatják az embereket ennyire, hogy még összeesküvés-elméletek is szárnyra keltek róluk?
Mi az a kondenzcsík, és hogyan keletkezik?
A kondenzcsík kialakulása a levegőben lévő vízpára és a repülőgép hajtóművéből kiáramló forró gázok találkozásának eredménye. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jön létre, képzeljük el, hogy a levegő mennyi vízpárát képes befogadni. Ez a mennyiség függ a hőmérséklettől és a légnyomástól. Minél melegebb és magasabb nyomású a levegő, annál több vízpárát tud „tartani”.
Amikor a levegő lehűl vagy a nyomása csökken, a vízpára egy része kicsapódik. Ehhez a kicsapódáshoz apró részecskékre, úgynevezett kondenzációs magokra van szükség, amelyekre a vízmolekulák rátapadhatnak, és vízcseppeket vagy jégkristályokat alkothatnak. Ha a levegő nagyon tiszta, és nincsenek benne ilyen magok, akkor a vízpára túltelítetté válik – azaz több pára van benne, mint amennyit elvileg be tudna fogadni, de nem tud kicsapódni, mert nincs minek a felületén.
Itt jön a képbe a repülőgép! Amikor egy gép áthalad egy ilyen túltelített, magaslégköri rétegen, a motorjaiból kiáramló égéstermékek apró szilárd részecskéket juttatnak a levegőbe. Ezek a részecskék tökéletes kondenzációs magként szolgálnak. A túltelített vízpára azonnal rájuk csapódik, és máris láthatóvá válik az a sűrű, fehér páracsík, amit kondenzcsíknak hívunk. Fontos hozzátenni, hogy a repülőgép motorjaiban az üzemanyag elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz is keletkezik, ami szintén hozzájárul a levegő páratartalmának növekedéséhez, így segíthet a túltelített állapot kialakulásában.
Érdekesség, hogy nem csak pozitív, hanem negatív kondenzcsíkok is léteznek. Ezek akkor keletkeznek, amikor egy repülőgép felhőn repül át. A motor melegebb levegőt bocsát ki, ami elpárologtatja a felhő vízcseppjeit, így egy átmeneti „alagút” jön létre a felhőben.
Befolyásolják-e a kondenzcsíkok az időjárást?
Sokan elgondolkodtak már azon, hogy a rengeteg repülőgép és az általuk létrehozott hatalmas mennyiségű kondenzcsík vajon hatással van-e az időjárásra. Egy különleges esemény adott lehetőséget a tudósoknak, hogy megfigyeljék ezt a jelenséget: a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő háromnapos repülési tilalom az Egyesült Államokban.
David J. Travis atmoszférakutató ekkor összehasonlította az azelőtti és az azutáni napok hőmérsékleti adatait a repülési tilalom idején mértekkel. Megállapította, hogy a repülésmentes időszakban 1,8 Celsius-fokkal nőtt a legmagasabb és a legalacsonyabb napi hőmérséklet közötti különbség a korábbiakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a kondenzcsíkok csökkentik a nappali felmelegedést és az éjszakai lehűlést is.
Ennek oka az, hogy a kondenzcsíkok (a cirruszfelhőkhöz hasonlóan) nappal részben visszaverik a napsugárzást, csökkentve ezzel a földfelszín felmelegedését. Éjjel viszont visszatartják a földfelület infravörös kisugárzását, ami azt jelenti, hogy kevesebb hő szökik el az űrbe, így kisebb az éjszakai lehűlés. Travis szerint ez utóbbi hatás a jelentősebb, és a kondenzcsíkok által okozott melegítő hatás akár erősebben is hozzájárulhat a globális felmelegedéshez, mint a repülés kezdete óta kibocsátott összes szén-dioxid. Ez egy bonyolult kérdés, és a tudományos vita része.
A „chemtrail” összeesküvés
A kondenzcsíkok megjelenésével párhuzamosan egy népszerű összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott, amelyet chemtrailnek (azaz „vegycsíknak”) neveznek. Ez az elmélet azt állítja, hogy a kondenzcsíknak látszó jelenségek valójában titokban kiszórt kémiai vagy biológiai anyagok, amelyekkel gonosz „háttérhatalmak” manipulálják az időjárást, befolyásolják az emberek egészségét, vagy akár pszichológiai hadviselést folytatnak.
A chemtrail összeesküvés hívők szerint ezek a csíkok azért „nem olyanok”, mint a hagyományos kondenzcsíkok:
- Hosszabb az élettartamuk.
- Sűrűbbek és szabályosabbak, néha négyzethálós mintázatot alkotnak.
- Különböző színárnyalatokat ölthetnek, nem csak fehérek.
A tudósok azonban egyértelműen cáfolják ezeket az állításokat. A jelenségek természetes magyarázattal bírnak:
- A kondenzcsíkok élettartama nagymértékben függ a légkör páratartalmától azon a magasságon. Ha a levegő telített vízgőzzel, a csík sokáig megmaradhat és szétterülhet.
- A „szabályos” mintázatok abból adódnak, hogy a Földről nehéz megítélni a csíkok valós magasságát. Ami lentről egy síkban lévő, „sakktábla” mintázatnak tűnik, valójában kilométerekre is lehet egymástól magasságban, csak a perspektíva torzít.
- A kondenzcsíkok színeinek változása a Nap állásától és a fény szóródásától függ. Napkeltekor vagy napnyugtakor a Nap sárgás, vöröses fénye visszaverődik róluk, ami fantasztikus árnyalatokat eredményezhet.
- A légi forgalom rohamos növekedése magyarázza a csíkok sűrűbb megjelenését.
Megtalálhatóak olyan képek is az interneten, amelyek a repülőgépek fedélzetén gyanús tartályokat mutatnak. Igaz, arra vonatkozóan nincs információjuk, hogy mik vannak a tartályban, de a repülőgépek tesztelésekor bevett eljárás, hogy vízzel megtöltött tartályokkal szállnak fel a gépek, hogy teszteljék annak stabilitását, egyensúlyát. A chemtrail összeesküvés-elmélet gyakran tévesen azonosítja a repülőgép-prototípusokon látható teszt-tartályokat (ballaszthordókat) kémiai anyagokat tartalmazó szóróberendezésekkel. A tudományokban jártas emberek azonban egyértelműen elutasítják a chemtrail elméletet, mert magyarázatot tudnak adni a jelenségek mögötti fizikai folyamatokra.
A repülés hatása a légkörre
Fontos különbséget tenni a tudományos magyarázatok és az összeesküvés-elméletek között. A tudósok elismerik, hogy a repülésnek vannak nem szándékolt mellékkövetkezményei, amelyek valóban befolyásolják a légkört. Ezek közé tartozik:
- Nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása: Ezek hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához, különösen a repülőterek környékén, és szerepet játszhatnak a fotokémiai szmog kialakulásában.
- Üvegházhatású gázok (például vízgőz) kibocsátása: Ahogy már említettük, a kondenzcsíkok, melyek vízgőzből állnak, melegítő hatással lehetnek a légkörre.
- Kén-oxidok (SOx) kibocsátása: Ezek a vízgőzzel kénsavat képeznek, amely apró cseppek formájában visszaverheti a napfényt. Ez elvileg hűtő hatású lehet, de a klímára gyakorolt teljes hatásuk bonyolult, és a túlzott beavatkozás (geoengineering) súlyos, akár előre nem látható következményekkel járhat, ahogy azt a nagy vulkánkitörések utáni élelmezési krízisek példája is mutatja.
Bárki bármit is képzel vagy mond, a repülőgépek kondenzcsíkjai lenyűgöző természeti jelenségek, amelyek a fizika törvényei alapján jönnek létre. Bár van hatásuk a klímára, és fontos a légköri szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, ezek a csíkok nem összeesküvés által titkos vegyi anyagok kiszórásának nyomai.
