A rönkcsónak (monoxyl) vagy rönkhajó egy kivájt fából készült csónak; a világon a legrégebben használt hajótípus. Ez egy egy darab fából készült fa csónak. Európában már a középső kőkorszakban is használták, és használata egészen a XX. századig fennmaradt. Területünkön a legrégebbi, a latén korszakból (i.e. 3. század) származó példányt Somorján találták. A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói sikeresen rekonstruálták ezt a leletet, és a Bodrog vizén, folyami környezetben is tesztelték.
A csónak építése az alsómislyei Archeoskanzen régészeti parkban, Kassa közelében zajlott, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével együttműködésben. A csónak építéséhez korabeli technikákat alkalmaztak, de időspórolásból a durvább munkákat modern mechanikus eszközökkel végezték. Különböző eredeti technikákat is kipróbáltak a rézkor későbbi időszakából származó szerszámok másolatainak köszönhetően.
A 2000 évvel ezelőttihez hasonló balták, vésők és faragókések megbízhatóan felvették a versenyt a modern eszközökkel. „Így kiderült, hogy a rönkcsónak ugyanolyan jól elkészíthető volt a régi típusú szerszámokkal, mint a maiakkal. Ehhez azonban idő és fárasztó fizikai munka volt szükséges. A múltban valószínűleg több ember vett részt egy ilyen csónak elkészítésében. A rönkcsónakokat vízfolyás mellett kellett gyártani, ahol később használták is őket. Nemcsak a súlyuk miatt, hanem azért is, hogy már a gyártás során tesztelhessék a stabilitásukat” – magyarázza Mgr. Štefan Olšav, PhD., a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa.
A rönkcsónakokhoz gyakran tartoznak speciális merőkanalak is, amelyekkel a fa repedésein keresztül beszivárgó vizet merhették ki a csónak belsejéből. Ez a szivárgás elsősorban megfelelő anyagválasztással és impregnálással volt megakadályozható.
„A vaskor későbbi időszakából származó somorjai rönkcsónak fenyőből készült. Mi is ezért választottuk ezt az anyagot” – indokolja a tudós a fenyő használatát, amely magas gyantatartalmának köszönhetően kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ritka szerkezetének köszönhetően ez az anyag könnyebb és puhább.
A csónakok és hajók szigetelésére már az ókorban is méhviaszt használtak. „Mi is kipróbáltuk ezt az anyagot, és a merülési vonal alatti külső oldalakat méhviasszal kentük be. A megfelelő anyagok kombinációja biztosította a tökéletes szigetelést és a kényelmes hajózást” – magyarázza Olšav.
Tesztelés a Bodrog folyón
A rönkcsónak tesztelésének helyszínéül a Bodrog folyót választották. A rönkcsónakok lassú folyású folyókra vagy álló vizű tavakra alkalmasak. A Bodrog folyó megfelel a feltételeknek, ráadásul elég széles a manőverek teszteléséhez. Fontos volt a készítés helyétől való rövidebb távolság is, mivel a szállítás bonyolult volt.
„Hideg őszi és szeles napokon indultunk el Ladamóc/Ladmovce faluból. Átlagosan körülbelül 3 km/h sebességgel lassan leúsztunk 12 km-t a Bodrog folyón. Teszteltük a folyón az ellenirányú evezést is. A szél erősödésével azonban az árral szembeni evezés nehezebbé válik, de még mindig kivitelezhető” – magyarázta a szakember.
A rönkcsónak általában kevésbé stabil hajó, mint más típusú csónakok. Minél szélesebb, annál nagyobb a stabilitása, de ez a csónak sebességének rovására megy.
„A somorjai darabot emberek és anyagok rövidebb távolságra való szállítására lehetett használni. A másolat a további tesztelések sorántöbebt is elárul majd az egykori emberek és a folyók kapcsolatáról” – teszi hozzá Štefan Olšav, a Kassai Archeológiai Intézet (Archeologický ústav SAV, v. v. i.) munkatársa.
Több info: 👉 https://www.sav.sk/?lang=sk&doc=services-news…
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
