Hőstérkép kamaszoknak – olvasással az önbizalomért

A Párkányi Gimnáziumban lezárult Főhős kerestetik elnevezésű tízalkalmas irodalomterápiás folyamat, amelyben tizenhat 17–18 éves diák dolgozott együtt Vályi Horváth Erika fejlesztő irodalomterapeutával. A Špica polgári társulás támogatásával megvalósuló projekt célja az olvasásnépszerűsítés és a személyiségfejlesztés összekapcsolása volt – nem tantárgyként, hanem élményszerű önfelfedezésként.

Főhős kerestetik

A kamaszok a Varázsládika projektben a kortárs irodalmi szövegekkel, novellarészletekkel, slam-szövegekkel, dalszövegekkel dolgoztak. A felvetett kérdések (Ki vagyok? Mi tesz egyedivé? Mi ad erőt? Mihez lenne bátorságom?) olyan önreflexiós tereket nyitottak, ahol az irodalom többé nem iskolai feladat, hanem személyes élmény lett.

Fejlesztő irodalomterápia órarendben?

A módszer órai keretek között is adaptálható. A fejlesztő irodalomterápia nem pszichoterápia, hanem pedagógiai eszköz, amely az élményszerű szövegfeldolgozásra épít. Az órák során olyan strukturált gyakorlatok történtek, amelyek a pedagógus számára is jól használhatók:

– irányított beszélgetés egy karakter döntéseiről (kritikai gondolkodás),
–kreatív írás „belső monológként” (érzelmi kifejezőkészség),
–alternatív befejezések készítése (problémamegoldás),
–hőstérkép készítése (önismeret és identitásépítés),
–szerepcserés olvasás (perspektívaváltás, empátia).

A gyakorlatok lényege: a diák ne passzív befogadója legyen a szövegnek, hanem aktív alakítója. Ez a fajta bevonódás a kutatások szerint növeli a motivációt és a szövegértés tartósságát.

Szövegértés másképpen 

A folyamat egyik legerősebb hozadéka a szövegértésről szóló közös gondolkodás volt. A diákok sokszor úgy érzik, a szövegértés „iskolai technika”, amelyet meg kell ugrani. A tíz alkalom során azonban tapasztalati úton tanulták meg, hogy a szövegértés nem más, mint: kapcsolatkeresés önmagukkal, szereplők motivációinak értelmezése, észrevétlenül formálódó érvelési készség, saját gondolatok megfogalmazása.

A diákok visszajelzései különösen beszédesek voltak:

„Most először éreztem, hogy a szöveg rólam, nekem szól.”

„Rájöttem, hogy értem, amit olvasok – csak eddig nem mertem elhinni.”

„Jó volt látni, hogy más is ugyanazt érzi, amit én.”

Ezek a mondatok jelzik, hogy a szövegértés – megfelelő módszertannal – érzelmi tapasztalattá válhat.

Reziliencia és önbizalom

A fejlesztő folyamat egyik központi eleme a reziliencia, vagyis a rugalmas megküzdés fejlesztése volt. A diákok olyan szereplőkkel dolgoztak, akik hibáznak, félnek, újrakezdenek – pont úgy, ahogy ők maguk is. A felismerés, hogy a hősök se tökéletesek, felszabadító hatású volt.

A kreatív írás feladatai során megfogalmazódott az is: mindenkinek van értékes története, még a csendeseknek és a visszahúzódóknak is. Ez az önbizalom-pótló élmény különösen fontos a kamaszok számára, akik sokszor tanulási és érzelmi terhekkel érkeznek az iskolába.

Mit vihet el ebből a pedagógus?

– Egy rövid irodalmi részlet is elég egy órányi értékes beszélgetéshez.
– A kreatív írás nem tehetséggondozás, hanem önkifejezési eszköz.
– Az élményszerű szövegfeldolgozás csökkenti a szorongást és növeli az aktivitást.

– A metakognitív kérdések („Miért döntött így a szereplő?”, „Én mit tennék?”) mélyítik a szövegértést.
– A közösségi élmény erősíti a diák-diák bizalmat és az osztályklímát.

Élményszerű szöveghasználat

A Főhős kerestetik projekt egyértelműen megmutatta: az irodalomterápia eszközei nem csak különfoglalkozásokon működnek, hanem kiválóan illeszthetők a középiskolai oktatásba. A szövegek élménnyé választása fejleszti az olvasási motivációt, támogatja az önismeretet, és hosszú távon javítja a szövegértési kompetenciákat.

A diákok végül nemcsak hősöket találtak a könyvekben, hanem bátrabban léptek be a szerepbe, hogy saját történeteik szereplőivé váljanak.

___________________

Vályi Horváth Erika

műfordító, újságíró 1978-ban született, a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–német szakon szerzett diplomát. Az Új Szóban szerkesztőként, újságíróként dolgozott. Műfordítóként szlovák, cseh és német nyelvből fordít. Uršuľa Kovalyk Travesztia show című művének magyarra ültetéséért 2008-ban nívódíjjal jutalmazták, 2020-ban műfordítói Madách-díjat vehetett át Svetlana Žuchová Yesim című regényének tolmácsolásáért. A műfordítás mellett irodalomterápiával foglalkozik. Két gyermek édesanyja.