90 éve hunyt el Budapesten Ilosvay Lajos vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.
Ilosvay Lajos Kolozsvárott gyógyszerészgyakornokként került kapcsolatba a vegyészettel, majd a pesti egyetemre került, ahol gyógyszerészi és tanári oklevelet is szerzett, valamint ledoktorált. 1875-től tanársegédként dolgozott, tudományos munkájának köszönhetően pedig 1880-tól a legnevesebb vegyészekkel dolgozhatott együtt Heidelbergben, Münchenben és Párizsban.
Ilosvay mutatta ki, hogy a levegőben a villámlás hatására nitrogén-oxidok keletkeznek. Nevéhez fűződik a Griess-féle nitrit-kémszer érzékenységének precíziós fokozása. Sok tudományos-ismeretterjesztő cikket és könyvet írt, fontos szerepe volt a kémiaoktatás fejlesztésében, kis ideig a közoktatásügyi minisztérium államtitkára is volt.
Kutatói tevékenysége főleg a szervetlen és az analitikai kémia terén volt jelentős. Kimutatta, hogy a levegőben a villámlás hatására nem ózon, hanem nitrogén-oxidok keletkeznek. Megállapította, hogy a vas katalizálja a nitrogén és az oxigén egyesülését. Több szerves gyök kimutatására is ajánlott új reagenseket. A salétromossav kimutatására szolgáló Grieß-féle kémszer érzékenységét nagymértékben fokozva megalkotta a Griess–Ilosvay-reagenst. Behatóan foglalkozott vízkémiával, vízelemzéssel is.
Számos tudományos és ismeretterjesztő könyvet és cikket írt, köztük az első magyar nyelvű könyvet a szerves kémiáról. Szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). Számos elhunyt kortársáról írt megemlékezést, többek között Nendtvichről, Than Károlyról, Szily Kálmánról, Eötvös Lorándról és másokról.
A Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnökeként 1927-es nyitóbeszédben a kémiai és biológiai fegyverek szerepét elemezte. A beszéd szerkesztett változata ezután megjelent a Természettudományi Közlönyben. Ez adta az első lökést a magyar biológiai fegyverek kutatásának és fejlesztésének.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
