Caravaggio

Teljes nevén Michelangelo Merisi da Caravaggio (1571. szeptember 28. – 1610. július 18.) olasz művész, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. 1593 és 1610 között Rómában, Nápolyban, Máltán és Szicíliában alkotott.

38 évet élt és a legtermékenyebb festők közé tartozik, és a munkássága egy, a reneszánszt követő, barokk stílusnak nevezett korszak kezdetéhez vezetett.

A késő reneszánsz festői közül talán a legkönnyebb felismerni Caravaggio munkáit, hiszen erőteljesen kontrasztos, fény-árnyék hatásokkal játszó képeinek stílusa első látásra erős érzelmeket tud kiváltani a befogadóból. Nem is beszélve arról, hogy legtöbb festményének bibliai tematikájához is meglehetősen bátran nyúlt, igyekezett mindig a kor valódi embereit megfesteni a szakrális pillanatok megörökítésekor. Ráadásul mindezt meglehetősen provokatívan tette, hiszen modellnek rendszeresen hajléktalanokat, utcalányokat, a szeretőit (férfiakat és nőket) tette meg – Mária halála című képén például egy vízbe fúlt, hírhedt prostituált holtteste „játszotta el” Mária szerepét. A korabeli beszámolók szerint rövid élete mindezek mellett sem volt eseménytelen, számos alkalommal fogdába került verekedésért, és Rómából menekülni is kényszerült egy (vélhetően önvédelemből elkövetett) gyilkosság miatt is.

Milánóban volt festőtanonc, majd Rómába ment. Eleinte koldusszegényen nyomorgott, majd egyre több megrendelést kapott, de egyre több botrányba is keveredett. Rendszeres résztvevője volt verekedéseknek, feljelentették becsületsértésért, de tehetős és nagy befolyással bíró pártfogói kimentették. Egy sokak által önvédelemnek is felfogható gyilkosság volt az utolsó csepp a pohárban. Menekülnie kellett, és Nápolyba került, ahol szintén ünnepelt festő lett.

Később Máltára utazott, ahol felvették a Máltai lovagrendbe, de egy újabb verekedés miatt bebörtönözték. Nem bírta a fogságot, megszökött, és Szicíliába menekült, majd visszatért Nápolyba, és ott festette meg utolsó képét is.

Festőművészetét forradalmian új stílus jellemezte, amely a fény és árnyék kontrasztján alapult. Munkáiban az alak drámai megvilágítása és a mély árnyékok a barokk festészet ismertetőjegyévé váltak. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte be, és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600–1601) is szenzációt keltett, és később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Egyedülálló stílusa hatással volt olyan művészekre, mint Peter Paul Rubens , Diego Velázquez és Rembrandt, hogy csak néhányat említsünk azon közül, akik csodálták munkáit.

Kapcsolódó:

Érdekességek, tények , furcsaságok Caravaggióról

FILM:

Életéről film is készült Caravaggio árnyéka címmel, amely elsősorban a festő alkotásainak képi világából inspirálódott. Szinte minden jelenet megidézi a sötét belső tereket, a fények és árnyékok játékát. És ugyan egy idő után már szinte szúrja a szemet, ha valamiért kék eget és szikrázó napsütést látunk mozivásznon, kétségtelen, hogy Placido filmje hatásosan és sikeresen idézi meg Caravaggio világát és korát. Viszont amíg a kosztümök és díszletek, valamint az operatőri munka is szinte kifogástalan, a vágás már furcsamód korántsem sikerült ennyire. A legtöbb jelenet alig időzik el a festményszerűen bevilágított és berendezett képeken, a párbeszédes jelenetek megvalósítása pedig különösen zavaró, jó, ha egy másodpercig tart egy-egy közeli, így pedig az amúgy elsőrangú színészi játék árnyalatai is valahol a képek közötti sötét űrben végzik.