Az alkímiától az atomkorig

A periódusos rendszer az emberi felfedezések kalandregénye.

Világunk kémiai elemekből áll. Oxigént lélegzünk be, a szén az élet alapja, vas kering a vérünkben, a réz tette lehetővé az elektromosság fejlődését, az urán pedig gyökerestül formálta át a XX. század történelmét.

A kémiai elemek lenyűgöző története című kötet teljesen más megközelítésben mutatja be a periódusos rendszert, mint az iskolai tankönyvek. Felfedezésük időrendjében sorakoztatja fel az egyes elemeket, így egyúttal a kémia történetét is elmeséli – az őskori civilizációk által ismert fémektől és az egykori alkimisták kísérleteitől kezdve egészen azokig az elemekig, amelyeket a tudósok ma részecskegyorsítókban hoznak létre, és csupán a másodperc töredékéig figyelhetnek meg.

Bátor tudósokról szóló történetek, váratlan véletlenek, téves feltételezések és szó szerint életveszélyes kísérletek várják az olvasót.

Az elbűvölő fényképek, a kísérő illusztrációk és a jól áttekinthető infografikák az egyes elemek tudományos hátterét is elmagyarázzák. Mitől olyan kemény a gyémánt? Miért nem veszíti el a fényét az arany? Hogyan képes a bizmut lebegni, és miért ad a kobalt ennyire intenzív kék színt?

1850-ben elhunyt Paulin Louyet belga kémikus. A fluor izolálására tett kísérlet közben gőzöket lélegzett be.

Nem ő volt az egyetlen, aki ráfizetett. Volt, akinek a laboratóriumában robbant fel a fluor, másoknak pedig a fluorral való érintkezés tette tönkre az egészségét. Azokat a XIX. századi tudósokat, akik ezzel próbálkoztak, el is nevezték a fluor mártírjainak. A siker végül csak 1886-ban jött el Henri Moissan számára, aki húsz évvel később Nobel-díjat is kapott érte.

És szinte minden elem mögött ehhez hasonló történet húzódik.

• A bölcsek kövét kereső alkimista több ezer liter vizeletet forralt fel. Aranyat ugyan nem talált, de felfedezte a foszfort.
• A radioaktív elemek utat nyitottak az orvostudomány és az energetika előtt, de az atombomba felé is.
• Ma a tudósok részecskegyorsítókban állítanak elő új elemeket, amelyek közül néhány csak a másodperc töredékéig létezik.

A kémiai elemek lenyűgöző története – Az alkímiától az atomkorig című könyv mind a 118 ismert elem történetét elmeséli, méghozzá abban a sorrendben, ahogyan az emberiség felfedezte őket. Véletlenek, rivalizálások, bátor kísérletek és olyan felfedezések történetei, amelyek megváltoztatták a világról alkotott képünket.

Úgy hangzik, mint egy tankönyv, de nem az. I. Erzsébet királynő valószínűleg a fehér arcfestékéből származó ólommérgezésben halt meg, a foszfort több ezer liter vizeletből sikerült kinyerni, a bizmut pedig képes lebegni a mágnes felett. Az elemek itt aszerint vannak sorba rendezve, hogy mikor fedezték fel őket, így száraz tények helyett egy nagyszerű történetet kapsz.

A könyv összekapcsolja a kémiát a történelemmel, az iparral, az orvostudománnyal, a technikával és a mindennapi élettel, megmutatva, hogyan formálták át az egyes elemek felfedezései az emberi civilizációt.

Ideális ajándék a tudomány, a történelem és a technika szerelmeseinek, valamint mindenkinek, aki az utolsó elemig meg szeretné ismerni a világot.

Kiadó: Familium