Halloween, hagyományos nevén „Hallow evening” a mindenszentek (Angliában All Hallows’ Day) és halottak napja a naptárban egymást követik. A Halloweent, ami magyarul „mindenszentek előestéjét” jelenti, október 31. napján tartják.
A mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) hagyományköre mintegy 1600 éves múltra tekint vissza, és a keresztény hagyományokra épül. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor, november 1-jén.
Az ezt követő halottak napja november 2-án, fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. Ilyenkor a hívő emberek gyertyát gyújtanak elhunyt szeretteink emlékére.
A mécsesek fényénél visszatalálnak a lelkek
A népi hiedelmek szerint az ősz végén a termés betakarítása után, amikor lehullanak a levelek, a világ egy kicsit meghal… keskenyedik a válaszfal az élő világ és a holtak világa között így ilyenkor a lelkek át tudnak jönni az élők oldalára. A világító mécsesek fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszatalálnak a maguk sírjába, és nem kísértik tovább az élőket.
A sírok megszépítése is azt szolgálja, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, előfordul, hogy ennivalót is készítenek számukra. Az ételeket a délszláv katolikusok hozzátartozóik sírjára teszik. Van, ahol adományokat gyűjtenek a szegények számára, miközben a lélekharangot kongatják. Göcsejben, a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozóknak. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák.
A Halloween hiedelmeihez hasonlóan tehát a keresztények is abban bíznak, hogy ezen a napon az égi és a földi szférák között valamiféle átjárhatóság nyílik, és az élők befolyással lehetnek halottaik lelki békéjére.
MINDENSZENTEK NAPJA
Mindenszentek napja a nevében őrzi az ősi kelta hagyományt. (A Halloween elnevezés, ugyanis az „All Hallows Eve”-ből ered, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.)
Az ünnep gyökerei a 4. századra nyúlnak vissza, amikor a keresztények már megemlékeztek az összes vértanúról.
A 7. században IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú templomává szentelte, és május 13-ra tette az ünnepet. A 8. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként –III. Gergely pápa helyezte át az ünnepet november 1-jére.
Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Szlovákiában 1990-től, Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.
Az ünnep a kelta hagyományokkal is keveredett, mint például a Samhain, és végül kialakult a „halottak hete”, amely a pogány és keresztény hagyományok egyfajta ötvözete.
KÖZÖS JELKÉPEK
Mindhárom ünnepben észrevehetjük a démonűző és sötétség elleni harc szimbólumait, a fényt, legyen az töklámpás, mécses vagy gyertya. A hervadó növény pedig – a krizantém éppúgy, mint a tök – a mulandóság jelképe.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
