Song Xingyu (más néven Shenqi Ayu) technológiai vlogger feladta a leckét a hobbifeltalálóknak: olyan egyszemélyes repülő deszkát (hoverboard) barkácsolt a Pókember-filmekből ismert Zöld Manó (Green Goblin) vitorlája, repülő deszkája ihletésére, amellyel ámulatba ejtette a világot.
Az ötlet már harmadikos elemista kora óta foglalkoztatta a fiatalembert.
Az első prototípusa még öt sugárhajtóművel működött, ám az kigyulladt. A végleges modellt már tíz kefe nélküli (brushless) villanymotorral szerelte fel, amelyek egyenként több mint 30 kg tolóerőt biztosítanak.
A stabil repüléshez és a deszka egyensúlyozásához mesterséges intelligenciát használt. Két okostelefon segítségével egy saját „AI testtartás-edzőt” hozott létre, ami segített neki megtanulni a szerkezet irányítását.
Egy két okostelefonból és Bluetooth-fülhallgatóból álló, mesterséges intelligenciával támogatott egyensúlyozó és hangalapú vezérlőrendszert használ közben a szerkezet irányítására.
Song Xingyu a tesztrepüléseket a saját szülőföldjén, Közép-Kínában, a Hubei tartományban található Enshi Tujia és Miao Autonóm Prefektúrában végezte. A fiatal feltaláló sikerrel lebegett és repült vele Ensi (Hubei tartomány) hegyei felett, sőt átkelt a Jangce folyó felett is.
A látványos videóiban az alábbi konkrét helyszíneken repült a deszkával:
• Badong megye: Itt található a feltaláló otthona és műhelye. A tesztek során közvetlenül a város felett és a helyi utcákon is repkedett a szerkezettel.
• A Jangce folyó: A leghíresebb mutatványa az volt, amikor a deszkán állva átrepült a Jangce folyó felett Badong térségében.
• Baren-folyó kanyonja: Szintén a környéken található ez a hatalmas, meredek sziklafalakkal övezett kanyon, amely felett látványosan manőverezett a házi készítésű drón-deszkával.
A felvételeken jól látható, ahogy a sűrűn beépített hegyvidéki kínai kisváros épületei, illetve a hatalmas folyóvölgy felett lebeg a Zöld Manó ihlette járművel.
A szerkezet egy kísérleti, házilag összerakott DIY (csináld magad) prototípus, hivatalos biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik.
Így épült meg a repülő légdeszka: A sugárhajtóműves kudarctól az MI-asszisztensig
Shenqi Ayu kínai vlogger és feltaláló egy működő, embert szállítani képes légdeszkát (hoverboardot) tervezett. A sikerhez vezető út azonban nem volt zökkenőmentes: a szerkezet csak a mesterséges intelligencia (MI) segítségével valósulhatott meg.
A sugárhajtású prototípus kudarca
A deszka első verzióját Ayu öt sugárhajtóművel szerelte fel. A műhelyben végzett tesztek során a motorok külön-külön tökéletesen működtek, ám amikor egyszerre indította be őket, a szerkezet rendszeresen kigyulladt.
A hibát az MI-asszisztense segítségével sikerült azonosítani. Ayu betáplálta a repülési és műszaki adatokat a telefonjába, a mesterséges intelligencia pedig azonnal kimutatta a súlyos tervezési hibát: a motorokból kiáramló forró kipufogógáz a földbe csapódott, onnan visszapattant, és a légbeömlőkön keresztül újra bejutott a rendszerbe. A túlforrósodott levegő miatt a hajtóművek robbanásveszélyessé váltak. Az MI azt javasolta, hogy a biztonság érdekében teljesen cserélje le a sugárhajtóműveket elektromos motorokra.
A 2.0-s verzió: Brutális elektromos teljesítmény
Ayu megfogadta a tanácsot, és újratervezte a deszkát. A 2.0-s változatot már 10 darab nagyteljesítményű, szénkefe nélküli (brushless) villanymotorral szerelte fel. A rendszer csúcsáram-erőssége eléri a 2000 ampert, és a motorok egyenként több mint 30 kg tolóerőt biztosítanak – ez a pilóta testsúlyának több mint a négyszeresét képes felemelni.
A mesterséges intelligencia mint repülési oktató
Bár a tűzveszély megszűnt, a deszka irányítása és a levegőben való egyensúlyozás hatalmas kihívást jelentett. A pilóta a magasban nehezen érzékeli a test apró dőléseit, így a gép könnyen kibillen az egyensúlyából és lezuhanhat.
Ayu ezért egy egyedülálló, két okostelefonból álló MI-tréner rendszert fejlesztett ki:
- Az első telefont magára a légdeszkára rögzítette. Ez valós időben figyelte a technikai adatokat és a beépített dőlésszög-érzékelőket.
- A második telefont a csuklóján viselte, ez fogadta az adatokat.
Egy Amoo nevű MI-alkalmazás folyamatosan elemezte Ayu testtartását repülés közben, és egy Bluetooth-fülhallgatón keresztül hangutasításokkal instruálta (például: „A súlypontod balra tolódott, hajlítsd be a jobb térded!”). A repülések után az MI részletes elemzést és edzéstervet készített a következő alkalomra.
A siker
Az MI-edző segítségével Ayu elképesztően gyorsan fejlődött. A kezdeti egy helyben lebegéstől alig 10 nap gyakorlás után eljutott odáig, hogy magabiztosan, önállóan repült a szülővárosa felett. A látványos repülésről készült videói bejárták a közösségi médiát, és még a kínai állami hírügynökségek is beszámoltak a sikerről.
Ayu a projekt kapcsán elmondta: „A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az embert. Ha jól használjuk, egy olyan megbízható társsá válik, amely segít kitágítani a határainkat, és valósággá formálja a legőrültebb, jövőbeli ötleteinket is.”
Related
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
