280 éve született Martin Heinrich Klaproth német vegyész, aki 1789-ben felfedezte az urániumot.
1743. december 1-jén született a német Wernigerode településen. Hosszú ideig gyógyszerészként dolgozott, míg 1787-ben kinevezték a porosz királyi tüzérség kémiatanárává. 1810-ben kémiaprofesszori státuszt kapott. Az új elemek felfedezésén kívül megállapította sok anyag addig pontatlanul ismert összetételét, többek közt újonnan felfedezett elemek, a tellúr, a stroncium, a cérium és a króm vegyületeinek összetételét is.
Patikus volt, majd a berlini orvosakadémián dolgozott, s vegyészetet oktatott a hadseregben. A Berlini Egyetem alapításakor, 1810-ben a kémia professzorának nevezték ki. Kora vezető vegyészeként elősegítette az analitikai kémia és az ásványtan fejlődését és rendszerbe foglalását, a kvantitatív kémia előharcosa volt. Az elsők közt csatlakozott Lavoisier flogiszton-ellenes elméletéhez.
Ő fedezte fel az uránt (1789), a cirkónumot (1789) és a cériumot (1803, Wilhelm Hisingerrel együtt, és Jöns Jakob Berzelius svéd vegyésszel egyidőben), bár nem tudta ezeket tiszta fém formában előállítani. 1795-ben, négy évvel az angol W. Gregor után másodszor is felfedezte a titánt és a fém nevét is ő adta. Tellúr-, stroncium-, berillium- és krómvegyületek összetételét tárta fel.
Több mint 200 közleményt publikált, F. B. Wolff-fal ötkötetes kémiai szótárt adott ki 1807-10 között, majd 1815-19 közt négy pótkötetet jelentettek meg. Berlinben érte a halál.
