Hazai hírek Technológia Történelem

A televíziózás világnapja

A mai nap 30 éve a televíziózás világnapja.

Az ENSZ 1996-ban nyilvánította a november 21-ét a televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.

A világfórumon a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a mai változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló média jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.

A televízió története

Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London–Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.

Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban

A televízió az egyik leggyorsabban adaptálódó készülék, évtizedről évtizedre jelentős technikai fejlődést tudott felmutatni: a kezdetben monokróm (fekete-fehér) képernyőt a ’70-es évektől váltotta fel szélesebb körben a színes képernyő, ezzel együtt a képernyő átmérője is nagyobb lett, ezután a mono (egy utas) hangzás mellett sztereó (kétutas) készülékek is megjelentek. Idővel a képfelbontási készségek is sokat fejlődtek.

A XX. század végére kezdtek megjelenni, majd elterjedni az egyre laposabb készülékek, miután a katódsugárcsövet modernebb, síkképernyős (LCD, LED, plazma stb.) technológiák váltották fel, ezzel együtt elkezdtek korábban soha nem látott képernyőméretű készülékek is megjelenni széles lakossági felhasználásra, az egy-másfél méter képátlótól akár a több méteresig is – a ’90-es években is léteztek ugyan óriási képernyős készülékek, kijelzők, de ezek speciális, drága, ipari, illetve rendezvényekre való berendezések voltak. A digitális adásvétel miatt eltűntek a korábban analóg, avagy földi vételre alkalmas készülékekre szerelt szobaantennák is. Ezzel együtt bővült a készülékek kompatibilitása más készülékekkel (videólejátszók, hangrendszerek stb.), így újabb formátumú csatlakozásokat építettek ki rajtuk, mint SCART, RCA, HDMI, optikai kábel stb.

Zsiguli 1959 – szovjet gyártmányú televízió-rádió-lemezjátszó szekrény • Készítette: Runner1616 – CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=56087246

A tévéhez való távirányító az ’50-es években jelent meg, először még vezetékkel, de szélesebb elterjedése immár vezeték nélkül a ’70-es években kezdődött meg. A VHS-formátum elterjedése a ’80-as években pedig olyan készülékeket is eredményezett, melyekben beépített VHS-magnó volt. Korábban léteztek rádióval, lemezjátszóval egybeépített tévékeszülékek is a hi-fi tornyok amolyan „őseként”, már csak azért is, hisz a rádió és a gramofon hamarabb jelent meg az otthonokban.

Az ezredfordulóra a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszerte, ám a 2000-es évek első évtizedétől az internet szolgáltatások széles körű elterjedésével jelentősen csökkent globálisan az átlagos nézettségi aránya.

Hazai vonatkozások:

A szlovák televíziózás 2026. november 3-án ünnepelte indulásának 70. évfordulóját. Az első adást a pozsonyi televíziós stúdió (Televízne štúdio Bratislava) sugározta 1956-ban, amivel Szlovákia az európai televíziózás úttörőinek első húsz országa közé került.

• Az első élő közvetítés. A műsorszórás a pozsonyi Kultúr- és Pihenőparkból (PKO) sugárzott gálaműsorral indult, amelyet a szlovákiai rádiózás 30. évfordulója alkalmából rendeztek. Az adásban fellépett a SĽUK népi együttes is.
• Az első alkotók. A történelmi közvetítést Július Mazanec rendezte, a vezető operatőr Emil Rožňovec volt, az első bemondónőként pedig Hilda Michalíková köszöntötte a nézőket.
• Korlátozott adásidő. Kezdetben hetente csak két napon, szerdán és szombaton volt adás, miközben az országban mindössze néhány száz tévékészülék üzemelt. A hétfő kivételével mindennapos sugárzás egy évvel később, 1957 novemberében indult el.

A szlovák közszolgálati televízió (ma STVR, korábban STV / RTVS) magyar nyelvi szerkesztősége készíti a szlovákiai magyar nyelvű műsorokat.

A Magyar Szerkesztőség a Szlovák Televízió Nemzetiségi Adásainak Központja keretében működik (Pozsonyban, a Mlynská dolinán).

A legismertebb magyar nyelvű produkciók közé tartozik a Hírek, Magyar Magazin, a Jó napot, Pátria; a Fórum és a Porta a közszolgálati televízió második csatornáján.
A korábbi adások megtekinthetők az STVR Televíziós Archívumában.


Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.