Bay Zoltán, aki újradefiniálta a métert

125 éve született Bay Zoltán fizikus, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. A fénysebesség alapján újradefiniálta a métert és aki elsőként végzett kísérletet Földön kívüli tárgyon.

A XX. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett fizikából diplomát, foglalkoztatta az atomfizika és a radarcsillagászat is. 1936-tól a Tungsram Laboratóriumának munkatársaként több szabadalmat is bejegyeztetett, a BME-en pedig 1938-ban megszervezte az Atomfizika tanszéket.

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetőjeként csoportjával 1946-ban saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. Ez volt az első természettudományos kísérlet, amit Földön kívüli tárgyon végeztek, addig csak megfigyelni tudtak.

1948-ban a George Washington Egyetemen a kisérleti fizika professzora lett. Onnan az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalba került, ahol többek közt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért harcolt. Végül 1983-ban Párizsban, a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciáján elfogadták, hogy

„A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.”

Persze ahhoz, hogy a definíció teljes legyen, tudnunk kell, hogy mennyi is az az 1 másodperc…

A másodperc az alapállapotú ¹³³Cs (cézium) atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.