Az 1920-as évek végén Albert Einstein és Niels Bohr között kibontakozott a fizika történetének legizgalmasabb vitája: létezhet-e a „kísérteties távolhatás”, vagy a kvantummechanika még kiegészítésre szorul?
A kérdés évtizedeken át nyitott maradt, míg az 1980-as évek elején a francia Alain Aspect korszakalkotó kísérleteivel be nem bizonyította az elképzelhetetlent. Ezzel nemcsak pontot tett a fizika történetének leghíresebb vitájára, hanem megnyitotta az utat a második kvantumforradalom előtt is – felfedezéséért pedig 2022-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.
Az 1920-as évek végén a fizika történetének egyik legizgalmasabb vitája bontakozott ki a kvantummechanika két megalkotója, Einstein és Bohr között. Lehetséges volna, hogy egy részecske mérése azonnal megváltoztatja egy másik, akár hatalmas távolságra lévő részecske állapotát? Einstein úgy vélte, hogy az elmélet, amelynek egyenleteiből ez következik, kiegészítésre szorul, Bohr ezzel szemben a fizikai valóság addigi felfogását vetette el – a kérdést azonban az ő életükben nem lehetett eldönteni.
Sok évtizeddel később egy fiatal francia fizikus, Alain Aspect olyan kísérleteket végzett, amelyek egyértelmű igazolását adták a „kísérteties távolhatás” lehetőségének. Munkája megnyitotta az utat a második kvantumforradalom előtt, amelyet immár a kvantum-összefonódásra épülő új információs technológiák robbanásszerű fejlődése határoz meg.
De vajon mit szólt volna Einstein, ha láthatta volna ezeket a fantasztikus fejleményeket? Alain Aspect erre a kérdésre is keresi a választ, miközben megosztja velünk a Nobel-díjhoz vezető útjának történetét. Lebilincselő könyve teljes mélységében, mégis követhető formában kalauzol végig a Bohr-Einstein-vitán, és saját, John Stuart Bell elméleti munkájára épülő kutatását is részletesen bemutatja.
Alain Aspect Nobel-díjas francia fizikus, a kvantuminformáció-tudomány egyik úttörője. Hírnevét az 1980-as évek elején végzett kísérleteivel alapozta meg, amelyekben a Bell-egyenlőtlenségek megsértését mutatta ki, erős kísérleti bizonyítékot szolgáltatva a kvantummechanika összefonódással kapcsolatos előrejelzéseire. Meghatározó munkásságáért 2022-ben – John Clauserrel és Anton Zeilingerrel megosztva – fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. Tevékenységét többek között a Wolf-díjjal és az Albert Einstein-éremmel is elismerték.
Hamarosan megjelenő Ha Einstein tudta volna – A kvantumforradalmaktól a valóság új felfogásáig című könyvében maga a Nobel-díjas tudós kalauzol végig ezen a lenyűgöző felfedezőúton – lebilincselő és mindenki számára követhető formában.
Fordította Moldvay Tamás
Borítóterv: Somogyi Péter
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
