A videók a magyarországi tanmenetet követik, sokszor nincsenek összhangban a szlovákiai tananyaggal.
Nem pótolják a tanári magyarázatot, de ha valami elsiklott, kimaradt vagy érthetetlen volt a tanórán, segíthetnek.
A szorzás értelmezése
A szorzást egyenlő számok összeadásként értelmezzük.
Kétféle szemlélet található meg a tankönyvekben. Az egyik szerint a szorzás bevezetésekor a tényezők közül az első a szorzó, a második a szorzandó, a másik szerint fordítva. Mindkét szemléletnek vannak előnyei és hátrányai. A későbbi alkalmazások során mindkét sorrend előfordul, így miután a tanulókban kialakult a szorzás tényezőinek felcserélhetősége, nem érdemes mereven ragaszkodni egyik sorrendhez sem.
1. Szorzó · szorzandó sorrend
3 + 3 = 2 · 3 , kimondva: kétszer három.
Az emberek többsége így használja a szorzást, nem mellékesen a gyógyszerekre írt 3×1 (háromszor egy) is azt jelenti, hogy 3 alkalommal kell 1-1 szemet bevenni.
A változók bevezetésekor az x + x = 2x formulával könnyebb számolni, mint az x · 2-vel.
A továbbiakban ezt a sorrendet fogjuk követni.
2. Szorzandó · szorzó sorrend
3 + 3 = 3 · 2, kimondva: három szorozva kettővel.
Előnye az, hogy előbb látjuk a szorzandót, a 3-at, utána számoljuk meg, hogy hányszor szerepel összeadandóként, ami a szorzó.
Szorzandó, szorzó sorrend szerepel az írásbeli szorzásnál is.
Az osztás
Az osztás bevezetésének két fő típusa a bennfoglalás és a részekre osztás. A tankönyvek rövidebb-hosszabb ideig eltérően jelölik a bennfoglalást és a részekre osztást. Fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy mindkét típusú szöveg osztásra vezet, ezért nem szerencsés, ha megtartjuk a kétféle jelölést, és a gyerekeknek a kétféle típus megkülönböztetését adjuk feladatul. Bár a részekre osztás, mint egyenlő részekre osztás jól készíti elő a törtrész fogalmát, a törtvonal és a per jel hasonlósága nem segíti a fogalom bevezetését.
