Nyelvtan

6. Osztály nyelvtan – A tulajdonnevek helyesírása

A videók a magyarországi tanmenetet követik, sokszor nincsenek összhangban a szlovákiai tananyaggal.
Nem pótolják a tanári magyarázatot, de ha valami elsiklott, kimaradt vagy érthetetlen volt a tanórán, segíthetnek.

Az első videóban a főnévvel kapcsolatos tananyagról van szó. A második videó megismertet a főnév két nagy csoportjával, valamint a köznév fajtáival. Végigveszi azokat a helyesírási problémákat, melyek a köznév helyesírását érintik. Felhívja a figyelmet a gyakoribb hibákra.

19

A tulajdonnevek helyesírása

20

A tulajdonnevek helyesírása 2

A tulajdonnevek helyesírása 3

A tulajdonnevekből képzett melléknevek


A tulajdonnevek írása

A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a tárgyneveket, a földrajzi neveket, a csillagászati elnevezéseket, az intézményneveket, a márka- és fajtaneveket, a címeket, a kitüntetések és díjak nevét stb. Bár a különféle típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.

a) Mindegyik csoport írásában érvényesül a magyar helyesírásnak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk, például: Szőke (családnév), de: szőke (hajszín); Ibolya (utónév), de: ibolya (virág); Fakó (lónév), de: fakó (szín); Mór (helységnév, személynév), de: mór (nép); Hollófészek (hegy), de: hollófészek (a holló fészke); Rák (csillagkép), de: rák (állat); Kontroll (cégnév), de: kontroll (ellenőrzés); Parázs (tűzhelymárka), de: parázs (izzó tüzelőanyag); Kortárs (folyóirat), de: kortárs (valakivel egy időben élő).

b) A nagy kezdőbetű többnyire mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolhassuk őket a környező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelölhetjük.

– Egybeírjuk az alkotó tagokat (az utótagot akkor is kisbetűvel kezdve, ha tulajdonnév), például: Hegyalja, Olaszország, Nagykőrös; Kispista, Tóthpál (családnévként), Annamária (utónévként).

– Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat, például: Nemeskéri-Kiss; Velencei-tó, Észak-Afrika.

– Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét, például: Kőrösi Csoma Sándor; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Magyar Nyelvőr.

A név nyelvi felépítése is jelezheti, meddig tart a tulajdonnév. Így például az utca (u.) szó a név utolsó eleme, a című (c.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét, például: Kiss János altábornagy utca; az Ének a pesti ligetről című vers.

A külön sorba írt, mondatba nem foglalt címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét, például: A város peremén, Egri csillagok, Magyar értelmező kéziszótár.

c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a kialakult formákhoz, például: Thököly, Werbőczy; Kalmopyrin, Pepsi-Cola. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát, például: Kiss-sel, Wittmann-né; New York-i, Kuala Lumpur-i. (A Kissel és a Wittmanné formák ugyanis a Kis és a Wittman személynevek megfelelő toldalékos alakjai lennének, az egybeírt „kualalumpuri” alakból pedig nem lehetne visszakövetkeztetni az eredeti formára.) [Vö. 93.]

Tovább…

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: