Egyéb kategória Matematika Tanuljunk

Valószínűségszámítás

A GeoGebra matematika oktatására szakosodott online platform és szoftverszolgáltató, amely a felhasználót nemcsak a valószínűségszámítás, geometria, algebra, táblázatkezelés, grafikus ábrázolás, statisztika és az analízis terén támogatja. A tananyagtár magyar nyelven is elérhető, a bal alsó sarokban lehet a nyelvet kiválasztani.

A valószínűségszámítás a matematika egyik ága. Eredeti motivációját a véletlen (más szóval indeterminisztikus) tömegjelenségek, röviden kísérletek vizsgálata adta. Ezek a kísérletek tetszőlegesen sokszor ismétlődhetnek (ettől tömegjelenségek), minden megismétlődésük többféle kimenetellel járhat, ugyanakkor nem tudjuk pontosan előre megmondani, hogy melyik ismétlődés alkalmával melyik kimenetel következik be (ettől indeterminisztikusak). Kísérlet például egy pénzérme feldobása: elvileg akárhányszor feldobhatjuk, de általában nem tudjuk határozottan megjósolni, melyik oldalára esik.

A huszadik században a valószínűségszámítást a Kolmogorov-axiómákkal formális alapokra helyezték. Ezzel a valószínűségszámítás az analízis absztraktabb, halmazelméleti-topológiai ágai közé tagozódott be.

Főbb ágai a klasszikus valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a sztochasztikus folyamatok elmélete (folyamatstatisztika), és az információelmélet. (WIKI)

A valószínűségszámítás a matematika egyik kiemelkedő ága. Gyermeked felső tagozatosként ismerkedik meg először a valószínűség témakörével. Gyakran előforduló példa a feldobott érme esete: Mekkora a valószínűsége annak, hogy fejet dobunk?

Mit is jelent a valószínűség szó? A valószínűség azt fejezi ki, hogy egy bizonyos dolog mekkora eséllyel következhet be. A hétköznapok során gyakran mondjuk azt, hogy „kevés volt az esélye”, „talán most bekövetkezik”. Ilyen esetekben a valószínűségszámítás kifejezéseit mondjuk.

Valószínűség kiszámítása

Tehát a valószínűségszámítás valamilyen esemény bekövetkezésének lehetőségével foglalkozik. Jele a P, ami a probabilitas latin szóból ered: jelentése valószínűség. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan számoljuk ki a valószínűséget, tudnunk kell a képletét értelmezni.

Valószínűséget úgy számolunk, hogy a kedvező esetek számát elosztjuk az összes eset számával. Kedvező eseteknek azt nevezzük, ami kedvező kimenetelű esetnek számít. Például, ha társasjátékot játszunk, és csak 6-os dobásával tudunk nyerni, akkor a kedvező esetek száma 1, mivel csak a 6-os dobása jó nekünk.

Összes esetnek nevezzük a lehetséges eredmények számát, amelyeknek ugyanannyi a bekövetkezési esélye. Például dobókockával 6-féle kimenetelünk lehet, akkor az összes eset száma 6.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: