Tanuljunk Történelem

Történelem – Csehszlovákia szétesése (1939. március 15.)

Rubicon Csehszlovákia szétesése
SZARKA LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs

SZARKA LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs
Csehszlovákia, a Csehszlovák Köztársaság; (1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh és szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvényesítése következtében jött létre. Határait a versailles-i, a saint-germain-i, a trianoni békeszerződés, valamint a Romániával 1920-ban és a Lengyelországgal 1921- ben megkötött szerződések határozták meg. A csehszlovákiai magyar kisebbségnek 1992- ig állami keretet biztosító ~ története két egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható: a két vh. közötti, ill. a második vh. utáni időszakra.

Az ún. első Csehszlovák Köztársaság 1918. okt. 28-án alakult meg (→Csehszlovákia megalakulása) s 1938. okt. 6-ig, Szlovákia autonómiájának kihirdetéséig tartott. A 140 021 km2 területű állam a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia, valamint a trianoni békeszerződés által ehhez hozzácsatolt volt magyarországi területekből (Szl. és Kárpátalja) tevődött össze. Az ország első alkotmányának 1920 ápr.-ában történő elfogadásáig tartó időszak a nemzeti diktatúra korszaka, amikor a cseh-szlovák többség diktatórikus eszközökkel kényszerítette akaratát a német, magyar és más kisebbségekre. 1920-tól parlamentáris demokráciaként működött, amelyben biztosították az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Az állam élén a parlament által választott köztársasági elnök állt. Ezt a tisztséget 1918-től 1935-ig Tomáš Garrigue Masaryk, majd 1935-től az első köztársaság bukásáig Edvard Beneš töltötte be. Az első köztársaság teljes időszaka alatt megoldatlan maradt a nemzetiségi kérdés. A Csehszlovák Köztársaság a lakosság közel 40%-át kitevő nemzeti kisebbségeknek biztosította ugyan az alapvető kisebbségi jogokat, a szláv nemzetállami törekvések miatt azonban a német, a magyar és a többi kisebbségek számos jogos követelése maradt teljesítetlenül. Legalább ugyanilyen gondot okozott a csehszlovakizmus, vagyis az egységes csehszlovák nemzet ideológiája, amely a centralista állammodell legfontosabb hivatkozási alapja volt.

A csehszlovakizmust elutasító szlovák politikai erők a szlovák nemzet önállóságát vallották és Szl. autonómiájának a megteremtésére törekedtek. A két háború közötti időszakban ~ fejlett ipari állam volt, ahol az életszínvonal európai viszonylatban is magasnak számított. Nagyok voltak azonban az eltérések az egyes országrészek között. A fejlett Csehországgal szemben Szl. továbbra is mezőgazdasági jellegű országrész maradt, Kárpátalja pedig a térség legszegényebb régiói közé tartozott. A harmincas években bekövetkezett európai változások, a szlovák, német és magyar lakosság megoldatlan problémái súlyos válságba sodorták Csehszl.-t, amely fokozatosan elveszítette legfontosabb külpolitikai támaszait, a Kisantantot és Franciaországot. A hitleri Németország nyomására megszületett müncheni egyezmény nemcsak a németek által lakott területek elvesztésével, hanem a parlamentáris demokrácia meggyengülésével és ezzel együtt az első csehszlovák köztársaság bukásával is együtt járt. A szlovák autonómia kikiáltásától 1939. márc. 14-ig, a csehszlovák állam megszűnéséig tartó időszak az ún. második köztársaság időszaka, amikor az állam hivatalos neve a kötőjeles formájú Cseh-Szlovák Köztársaság volt. A Müncheni döntés, valamint D-Szl. első bécsi döntés általi elcsatolását követően Cseh-Szlovákia területe 41 098 km2-rel csökkent. A Németországgal közös természetes határait, valamint stratégiai iparvidékeinek nagy részét elveszítő ~ Németország befolyása alá került, s mind a cseh országrészben, mind pedig az autonóm Szl.-ban autoritatív, fasiszta tendenciák jelentkeztek. Az egyre inkább radikalizálódó szlovák törekvések Hitler terveivel összhangbanSzlovákia önállóságának kikiáltásához vezettek, amelyre 1939. márc. 14-én került sor. Ezzel egyidőben német csapatokk meg Csehországot, s a birodalomhoz csatolták, Kárpátaljára pedig a magyar hadsereg vonult be, s csatolta vissza ezt a területet Mo.-hoz. Ezzel mintegy húsz évvel a születését követően ~ megszűnt létezni. A második vh. idején külföldre távozott csehszlovák politikusok – a Müncheni döntés után tisztségéről lemondott Edvard Beneš vezetésével – Londonban megalakították az emigráns csehszlovák kormányt, amelynek célja az 1938 előtti határokkal rendelkező ~ felújítása volt. Ezt a szándékot a háború folyamán az antifasiszta hatalmak is támogatni kezdték, így a Németországgal szembeni győzelem megnyitotta az utat ~ 1945-ben bekövetkezett újjáalakításához.