Tanuljunk Űrkutatás

Asztrofizika a Budapesti Corvinus Egyetemen

Szabó Olivér Norton csillagász és doktorandusz az ELTE Természettudományi Karán és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben. Kutatásai a bolygóvédelemre, a Földközeli aszteroidák azonosítására, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazására a csillagászati képelemzésben összpontosulnak. A magyar tudományos ismeretterjesztés aktív fiatal alakja. Eddig kilenc aszteroidát fedezett fel. Tudományos munkája mellett nagy elkötelezettséget tanúsít a tudományos ismeretterjesztés iránt. A Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársaként és oktatóként aktívan részt vesz a Kárpát-medence következő generációjának tehetségeinek gondozásában.

Az előadás nem fizikus hallgatóknak készült: a hangsúly az alapelvek megértésén és a jelenségek szemléltetésén van. 

Hogyan mérhetjük meg a csillagok távolságát, ha nem tudunk elutazni hozzájuk? És hogyan becsülték meg a Föld méretét már több mint kétezer évvel ezelőtt?

A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott asztrofizika kurzus első két előadásán a csillagászati távolságmérés alapjaival ismerkedünk meg. Eratoszthenész földkerület-mérésétől a Naprendszer méreteinek meghatározásán át a közeli csillagokig jutunk el. Megnézzük, mit mérünk valójában, hogyan lesz a megfigyelésből távolság, és mi szab határt a módszerek pontosságának. a második részben arról van szó, hogy hogyan mérhetjük meg a távoli galaxisok távolságát? És hogyan segíthet ebben egy pulzáló csillag vagy egy felrobbanó fehér törpe? A Corvinuson tartott asztrofizika kurzus második előadásán tovább építjük a kozmikus távolságlétrát. Megismerjük a standard gyertyák és a standard méterrudak elvét, és megnézzük, hogyan használhatunk táguló ködöket, kettőscsillagokat, cefeidákat és Ia típusú szupernóvákat távolságmérésre. Végül eljutunk a galaxisok vöröseltolódásához és a Világegyetem tágulásához. Közben kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző módszerek, és mi befolyásolja méréseink pontosságát.

 

A harmadok előadás az égi mechanikáról szól. Miért nem esnek le a műholdak? Hogyan lehet két gyorsító manőverrel olyan pályára jutni, ahol végül lassabban haladunk? És mennyire jósolható meg három, egymást vonzó égitest mozgása? Ábrák, szemléletes magyarázatok és Pythonban készített animációk segítségével vizsgáljuk meg, hogyan alakítja a gravitáció a bolygók, műholdak és csillagrendszerek mozgását. A háromtest-problémát négy, szinte azonos kezdőfeltételekkel indított szimulációban követjük egymás mellett. Megnézzük, hogyan vezethet egy parányi kezdeti eltérés egészen különböző későbbi mozgáshoz, és hogyan maradhatnak más elrendezésű rendszerek hosszú ideig rendezettek.

A csillagászati kurzus negyedik, Planetológia című előadásában a Naprendszer bolygóitól és holdjaitól eljutunk a távoli csillagok körül keringő exobolygókig. Űrszondák és a James Webb-űrtávcső felvételei, animációk és valódi meteoritminták segítségével vizsgáljuk meg, hogyan keletkeznek és fejlődnek a bolygórendszerek. Az előadás témái: 0:00:00 Bevezetés 0:01:27 A Naprendszer bolygói és holdjaik 0:36:34 Kisbolygók, törpebolygók, üstökösök 0:45:08 Miért nem bolygó a (134340) Pluto? 0:49:02 Bolygókeletkezés alapok 0:55:15 Meteoritok 1:01:55 Bolygókeletkezési modellek 1:07:00 Exobolygók 1:20:00 KVÍZ Magyar vonatkozások is előkerülnek: a Titan Balaton Lacus nevű tava, valamint a Komondor csillag és Puli nevű bolygója.


Csillagok élete és halála | Asztrofizika Corvinus 2026.11.03.

Az ötödik előadás a csillagok szerkezeteéről és a napfizikáról szól.

Mi tartja egyensúlyban a Napot, honnan származik az energiája, és hogyan tudjuk megvizsgálni a belsejét? A Budapesti Corvinus Egyetem Asztrofizika kurzusának ötödik előadásában a legközelebbi csillag példáján keresztül ismerjük meg a csillagok működését.

A Nap magjától a légköréig követjük az energia útját. Megnézzük, hogyan alakítja a magfúzió a hidrogént héliummá, milyen folyamatok hozzák létre a nehezebb elemeket, és mit árulnak el a Nap belsejéről a neutrínók és a felszín rezgései. Végül a napfoltok, a napkitörések és a koronakidobódások világába érkezünk, és áttekintjük ezek földi hatásait.

A hatodik előadás a Csillagok élete és halála 
Hogyan születik, él és hal meg egy csillag? A Budapesti Corvinus Egyetem Asztrofizika kurzusának 6. órája, 2026. november 3. Előadó: Szabó Olivér Norton.

Az órán egy csillag teljes életútját követjük végig. A csillagok hideg molekulafelhőkben, csoportosan születnek. Megnézzük a protocsillagokat, a körülöttük kialakuló, bolygókat szülő korongokat, és azt, hol húzódik a határ a csillagok és a barna törpék között. A Gaia-adatokból készült Hertzsprung–Russell-diagramon rendezzük el a csillagokat, és megmutatjuk, miért a születéskori tömeg dönti el, meddig él egy csillag, és mi marad utána.

A Naphoz hasonló csillagokból vörös óriás lesz, a rezgéseik a belsejükről árulkodnak (aszteroszeizmológia), végül ledobják a külső burkukat: planetáris köd és fehér törpe marad utánuk. A nagy tömegű csillagok magjában a fúzió a vasnál zsákutcába jut, a mag egy másodperc alatt összeomlik, és szupernóva-robbanás következik. Az SN 1987A-ból érkezett neutrínók a magösszeomlás közvetlen bizonyítékai. Ezután a csillaghalmazokat mint kozmikus órákat, az anyag körforgását és a Nap jövőjét nézzük meg: meddig marad lakható a Föld?


Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.