A Szlovákiai Magyar Pedagógusok őszre halasztott XXVI. Országos Találkozóját online tartották meg. Az SZMPSZ díjazottjai:
Pedagógus életpálya díjban részesültek:
Hegedüš Alica, Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Tiszacsernyő
Páko Mária, Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola, Rimaszombat
Válent Katalin, Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola, Kassa
A tehetségek felkarolásáért és gondozásáért:
Morovics Ibolya, Széchenyi István Alapiskola és Óvoda, Felsőszeli
Pál Gabriella, Alapiskola, Nagybalog
Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményekért:
Ambrus Irén, Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája
Rancsó Andrea, Tarczy Lajos Alapiskola, Hetény
A szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért:
Ádám Lilla, Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat
Czibor Angelika, Tarczy Lajos Alapiskola, Hetény
Óvodapedagógusok kiváló módszertani és nevelési eredményekért:
Barta Ildikó, Ferences Barátok Utcai Óvoda, Komárom
Kássa Melinda, Nagykaposi Magyar Óvoda
A díjazottaknak gratulálunk, erőt, egészséget kívánunk munkájukhoz!
Bővebben itt olvashatnak az eseményről:
Elismerték a pedagógusok munkáját
KÖSZÖNTŐ
„Élen állsz és messze látszol, sose feledd, példa vagy!” (Nagy László)
Jó néhány éve a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének legrangosabb elismerése az a díj, amellyel az átlagon felüli teljesítményt nyújtó pedagógusainkat becsülik meg.
Rendre a rozsnyói pedagógustalálkozó volt a színhelye a felemelő ünnepségnek, mely méltó keretet adott a díjátadásnak.
Ez így is volt kerek huszonöt emlékezetes alkalommal.
Az idén ez megváltozott, világunk fölött most sötét felhők kavarognak. Fenyegetőek, félelmetesek, barátságtalanok. Fönt a fekete felhő, lent azonban sarjad a vetés a határban, harsan a fű a talpunk alatt, és nem üres már a fecskefészek sem – az élet élni akar.
A körülöttünk nyíló virágoknak még gyenge a szára, a lágy szellőben is hajladoznak, de színükkel, illatukkal, bámulatos harmóniájukkal örömet hoznak a szívünkbe. A természet nem adja meg magát.
Mi sem adjuk meg magunkat. Átlagon felül teljesítő pedagógusaink bőven akadnak, megtaláljuk a módját annak, hogy ország-világ értesüljön arról, hogy kiket tisztelhetünk élen álló példaként.
Szóljanak tehát nekik a köszönet szavai, kollégáktól, szülőktől, gyerekektől, tőlünk, mindenkitől, aki elismeri, hogy mindennapi teendőjük nem munka, hanem mesterség, hivatás, életpálya. Nem ismernek munkaidőt, viszont magukban hordják a gyermeki lélekkel való azonosulás képességét, ami ugyanolyan fontos, mint a tudás szilárdsága és az egyéniség ereje.
A jó tanító tudja, hogy milyen a jó iskola: olyan, ahová szívesen jár pedagógus, szülő, gyermek, hiszen tanít, nevel, van humora…és játszani is enged.
Jó egészséget, fölöttünk kék eget, derűt, fényeket kívánunk minden díjazottnak!
Fekete Irén elnök, SZMPSZ
