Mindhárman ezen a napon születtek.
Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő 220 éve.
Kalandos és szomorú élete volt. Sokat utazott Európában. 1841-ben Magyarországon is járt, ahol többek közt bejárta Pestet, Budát, és Mohácsot. A meséi mellett az útleírásai is nagy sikert arattak. Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek.
Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen (1820–1859) volt.
Híres meséi: A tűzszerszám, Borsószem hercegkisasszony, A kis hableány, A császár új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A Hókirálynő, A kis gyufaáruslány.
Émile Zola francia regényíró és művészeti kritikus 185 esztendeje látta meg a napvilágot.
A világirodalom legjelentősebb alkotóinak egyike, a naturalista irányzat megteremtője, mely azt szándékozta elérni, hogy az irodalomba belevigyék a természettudományok egzakt módszereit és eredményeit. ITT BŐVEBBEN.
Életéről film is készült.
300 éve született Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt velencei kalandor, író.
Fő műve az Életem története címmel halála után kiadott emlékirata volt, amit francia nyelven írt. Önéletrajza nagyrészt szerelmi kalandjairól szól, ezért neve később a nőcsábászok, szívtiprók szinonimájává vált. A jelenlegi legteljesebb kiadásban mintegy 4000 oldalas alkotás emellett – a cselekmény helyenként regényes túlzásaitól eltekintve – meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról, annyira, hogy a szereplők nagy részét más forrásokból is azonosítani lehet. Ennek alapján az elmúlt két évszázad alatt kialakult az irodalomtörténet és az európai történelem kutatásának egy önálló ágazata, a nemzetközi Casanova-kutatás, ami sok eredményt hozott, számos érdekes tényt tárt fel Casanova koráról.
Casanova életének témája számos alkotóművészt megihletett, közöttük sok magyar is volt. A róla készült irodalmi igényű alkotások száma vetekszik a casanovisták tudományos kutatói munkásságával. Hugo von Hofmannsthal 1899-ben írt drámát róla Der Abenteurer und die Sängerin (A kalandor és az énekesnő) címmel. Hermann Hesse műve (Casanovas Bekehrung – Casanova megtérése) 1906-ban jelent meg.
A magyar írók közül Szentkuthy Miklós (1939) és Márai Sándor (1940) is megörökítette személyiségét írásaiban. A magyarországi gyökerekkel rendelkező osztrák Arthur Schnitzler 1918-ban megjelent írása a Casanovas Heimfahrt (Casanova hazatérése) címet viselte; 1919-ben ugyanő Die Schwestern oder Casanova in Spa (A nővérek avagy Casanova Spa-ban) címmel írt róla.
Az irodalmi érdeklődés figurája iránt a későbbiekben sem csökkent. 1980-ban Pierre Kast francia író jelentetett meg róla könyvet (Le Bonheur ou le Pouvoir), 1998-ban Andrew Miller angol, 2000-ben Pascal Lainé francia, 2002-ben Andrei Codrescu amerikai, 2003-ban Arthur Japin holland író alkotta újra alakját.
