Az első videójáték öregebb, mint nagyapátok

115 éve született Willy Higinbotham amerikai fizikus, atombombaszakértő, aki megalkotta az első videójátékot.

Az 1950-es években a számítógépek még szobányi méretűek voltak és csak a tudományos kutatásokat segítették, de pár lelkes mérnök már azon töprengett, hogyan lehetne ezeket a gépeket szórakoztatásra használni. 1958-ban William Higinbotham fizikus megalkotta a Tennis for Two nevű játékot, amelyben két játékos ütögethetett egy labdát egy oszcilloszkóp képernyőjén.

A „Tennis for Two” ötletével a világháború után, 1958-ban rukkolt elő – Higinbotham ekkor már a nukleáris kutatásokat végző Brookhaven National Laboratoryban dolgozott, mint az alkalmazott fizikai kutatócsoport feje. Szerette volna lekötni a labor éves nyílt napján megjelenő, nemegyszer komoly pénzek fölött rendelkező „civileket”, ezért fogott egy ballisztikus rakéták röppályájának kiszámítására alkalmazott számítógépet, összekötötte egy oszcilloszkóppal, majd az egészhez hozzákábelezett egy alumínium irányítóberendezést – és voilá, megszületett a történelem első számítógépes játéka.

Az oszcilloszkópon megjelenő teniszpályát a játékosok oldalnézetből látták, és egy gomb megnyomásával tudták irányítani a labda becsapódási szögét – Higinbotham még arra is gondot fordított, hogy a labda „elütése” hanghatással járjon.

Ez még nagyon messze volt a ma ismert videojátékoktól, de az emberek már ekkor elkezdtek rákapni a digitális szórakozás ízére.

A fizikusnak állítólag alig két órájába került, mire megtervezte a játékot, magát a gépet viszont több mint három hétig építették, de megérte. A látogatók órákig is hajlandóak voltak sorban állni, hogy lejátszhassanak egy teniszmeccset, Higinbotham pedig a következő évi nyílt napra továbbfejlesztette a találmányt – nagyobb lett a kijelző, és a játékosok már több pályán is kipróbálhatták magukat, eltérő gravitációs körülmények között.

Noha aktív évei alatt Higinbotham több mint 20 szabadalmaztatott elektromechanikai megoldással állt elő, meg sem fordult a fejében, hogy az unatkozó látogatók szórakoztatására kitalált játékot bejegyeztesse. „Ez nem egy olyan dolog volt, ami érdekelte volna a kormányt, ráadásul nem gondoltam, hogy megérné a papírmunkát” – jelentette ki a ’80-as években.

Az első komputeren játszható játék 1958-ban készült, a neve Tennis for Two volt. Itt látható játék közben:

Az első igazi játék: Spacewar!

Az 1960-as évek elején az MIT egyetem diákjai létrehozták a Spacewar! nevű játékot. Ebben két űrhajó csatázott egymással a csillagok között, miközben gravitációs mezők és meteoritok tették izgalmasabbá a kihívást. Ez volt az első olyan játék, amelyet kifejezetten szórakoztatás céljából fejlesztettek, és nemcsak technológiai bravúr volt, hanem az is bebizonyította, hogy a számítógépeknek helye van a szórakoztatás világában is.

Az arcade korszak: Pong és társai

1972-ben elérkezett a nagy fordulópont. Az Atari kiadta a Pong nevű játékot, amely egy egyszerű teniszszimulátor volt. Két játékos egy-egy ütővel próbálta visszaütni a labdát a másik oldalra. Egyszerűsége ellenére a Pong hihetetlen sikert aratott, és meghódította a játéktermi gépek piacát. Az emberek sorban álltak, hogy játszhassanak vele, és ez a lelkesedés hamarosan elindított egy teljes iparágat.

Otthoni konzolok: a Magnavox Odyssey

Ugyanebben az évben jelent meg a Magnavox Odyssey, az első otthoni videojátékkonzol. Az Odyssey nem rendelkezett saját hanggal, és a játékok nagyon egyszerűek voltak, de ez volt az első lépés afelé, hogy a videojátékok elérhetők legyenek mindenki számára otthon is. Ez az újítás lehetővé tette, hogy a családok közösen élvezzék a digitális szórakozást.

A nagy boom: a ’80-as évek

A 80-as évek hozták el a videojátékok igazi aranykorát. A Nintendo megjelent a NES konzollal, amely olyan legendás játékokat hozott el, mint a Super Mario Bros. vagy a The Legend of Zelda. Ezek a játékok nemcsak szórakoztattak, hanem történeteket meséltek, és lehetőséget adtak arra, hogy a játékosok teljesen elmerüljenek a virtuális világokban. Az arcade termek szintén virágkorukat élték olyan klasszikusokkal, mint a Pac-Man vagy a Space Invaders.

Bár az első videojátékok még nagyon egyszerűek voltak, megteremtették annak az alapjait, amit ma a digitális szórakozás ként ismerünk. Ezek az útörők bebizonyították, hogy a technológia nemcsak munkaeszköz lehet, hanem kreatív kifejezés eszköze is. Ma, amikor egy lenyűgöző játékkal játszunk, érdemes visszatekintenünk ezekre az egyszerű, de zseniális kezdetekre.