A rabszolgaság ellen emelt szót

215 éve született Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, aki a rabszolgaság ellen emelt szót.

Közismert műve, a Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban 1852. március 12-én jelent meg. Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták, és azonnal bestseller lett. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet.

Beecher tiszteletes úr lánya, Stowe tiszteletes úr felesége, Harriet Beecher-Stowe azok közé tartozott, akik meg voltak győződve arról, hogy tisztességes embernek fel kell emelnie a szavát a rabszolgaság ellen. Ez a regény tehát a maga idejében vitairat is volt azok ellen, akik nagy hangon hirdették, hogy a néger alacsonyabb rendű fajta. A regény minden szereplője rácáfol erre. Elsősorban Geroge Harris, aki családjával megszökik, és Északon művelt ember lesz, a társadalom kiváló tagja. De Beecher-Stowe főként azokat rajzolta meg nagy szeretettel, akik az elnyomásban is jóakaratú, erkölcsös emberek maradtak. Ilyen mindenekelőtt Tamás bátya, a regény főhőse, akinek alakja a máig tartó halhatatlanságot biztosítja ennek a regénynek.

Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a „Kulcs a Tamás bátya kunyhójához” című szociográfiai művét.

Harriet Beecher Stowe az amerikai irodalom és történelem egyik legmeghatározóbb alakja, akinek rabszolgaságellenes regénye, a Tamás bátya kunyhója, közvetve hozzájárult az amerikai polgárháború kitöréséhez. Élete tele volt olyan különleges fordulatokkal, amelyek közelebb hozzák a mai középiskolásokhoz a XIX. századi Amerika világát.

A „kis hölgy”, aki háborút indított

Amikor Harriet 1862-ben, a polgárháború idején találkozott Abraham Lincoln elnökkel, a legenda szerint Lincoln így köszöntötte őt: „Szóval ön az a kicsi asszony, aki megírta azt a könyvet, amelyből ez a nagy háború lett!”. Bár Stowe apró termetű nő volt (alig 150 centiméter magas), tollával hatalmasabb politikai földrengést váltott ki, mint kora legtöbb politikusa.

Egy igazi XIX. századi „influenszer” család tagja volt

A Beecher család korának igazi szupersztárja volt Amerikában. Édesapja híres prédikátor, hét fivére szintén lelkész és rabszolgafelszabadító lett. Henry fivére például annyira radikálisan harcolt a rabszolgatartás ellen, hogy a Kansasbe küldött, fegyvereket rejtő ládákra a „Bibliák” szót íratta. Lánytestvérei is korai feministaként az oktatásért és a nők szavazati jogáért küzdöttek.

Nem hivatásos íróként ért el világrekordot

Harriet nem főállású íróként, hanem hétgyermekes családanyaként alkotott. A Tamás bátya kunyhóját a konyhaasztal sarkán, a mindennapi házimunka, a gyereknevelés és a főzés szüneteiben írta. Ennek ellenére a könyv elképesztő siker lett: az első évben 300 000 példány kelt el belőle az Egyesült Államokban, a 19. században pedig kizárólag a Bibliából adtak el többet nála a világon.

Titkos irodalmi klub és a „férfi álnév”

Fiatalon tagja volt egy Semi-Colon Club (Pontosvessző Klub) nevű titkos irodalmi társaságnak, ahol a tagok névtelenül olvasták fel egymás írásait – itt ismerte meg későbbi férjét is. Bár saját nevén lett világhírű, pályafutása során két könyvet férfi álnéven (Christopher Crowfield) jelentetett meg, hogy lássa, hogyan fogadja a kritika a műveit nőkkel szembeni előítéletek nélkül.

Az első földrajzkönyv és a sokoldalúság

Sokan csak egyetlen regényét ismerik, de Harriet rendkívül produktív szerző volt: élete során több mint 30 könyvet, valamint számtalan esszét és útikönyvet írt. Érdekesség, hogy legelső kiadott műve egy gyerekeknek szóló földrajzi tankönyv volt (Primary Geography for Children).

Illegális rabszolga-mentőakciókban vett részt

Nemcsak írt az elnyomásról, hanem aktívan cselekedett is. Családjával éveken át segítettek a déli államokból északra menekülő rabszolgáknak az úgynevezett Underground Railroad (Földalatti Vasút) nevű titkos hálózaton keresztül. Saját otthonukban is bújtattak elszökött embereket.

Mark Twain volt a szomszédja

Későbbi éveiben a connecticuti Hartfordban élt, ahol a szomszédja nem más volt, mint a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn világhírű szerzője, Mark Twain. Twain visszaemlékezései szerint az idősödő írónő (aki ekkor már valószínűleg Alzheimer-kórban szenvedett) néha váratlanul besétált a házába, megijesztette a vendégeket egy-egy hangos kiáltással, vagy csak leült a zongorához régi dalokat játszani.