Kitekintő Űrkutatás

Kína elérte a Föld „második holdját”

Néhány nappal ezelőtt a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) jelentős eredményt jelentett be a bolygóközi kutatás területén. 400 napos repülés és közel egymilliárd kilométeres röppálya után a Tianwen-2 szonda sikeresen elérte a Kamoʻoalewa (2016 HO3) aszteroida közvetlen közelségét.

A képen egy aszteroida látható a Tianwen szondából (2026. 07. 02.)

Ez az eredmény több alapvető okból is különös figyelmet érdemel.

Korszerű autonóm navigáció

Egy ilyen kis égitest pontos röppályájának meghatározása földi megfigyelőközpontokból rendkívül nehéz – a pozíció bizonytalansága több tíz kilométeres nagyságrendű volt. Ezért a CNSA mérnökeinek fejlett optikai navigációt kellett közvetlenül a szonda fedélzetén telepíteniük, amely a megközelítés utolsó fázisában méteres pontossággal korrigálta a röppályát.

Kutatás a Föld-Hold rendszer dinamikájáról

A Kamoʻoalewa a Föld egyik úgynevezett kvázi-műholdja. A Nap körül kering, 1:1 rezonanciában bolygónkkal. Ezenkívül a spektroszkópiai elemzések azt mutatják, hogy a test felszínének szilikát összetétele nagyfokú hasonlóságot mutat az Apollo-küldetések által a Földre hozott holdi regolittal. A jelenlegi asztrofizikai modellek szerint nagy valószínűséggel egy hatalmas meteoroid becsapódása után a Hold felszínéről kilökődött töredékről van szó.

A küldetés összetett jellege

Az objektum átmérője mindössze 40-100 méter, forgási ideje pedig körülbelül 28 perc. Egy ilyen gyorsan forgó testre minimális gravitáció mellett leszállni technológiailag egyedülálló. A szonda az „érintsd meg és indulj” módszert alkalmazza a regolitminták gyűjtésére, amelyeknek 2027-ben egy visszatérő kapszulában kellene a Földre landolniuk. A küldetés azonban itt nem ér véget – a Tianwen-2 ezután egy Föld körüli gravitációs manővert használ, hogy megváltoztassa pályáját, és hétéves útra induljon az aktív főöv üstököséhez, a 311P/PANSTARRS-hez. Az égitesttel kapcsolatos kutatások kulcsfontosságú válaszokat adhatnak a Föld-Hold rendszer történetére és kialakulására, valamint a bolygónk közelében zajló tömegátadás mechanizmusaira vonatkozóan. (Forrás: Nature)

 


Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.