Verstan ♥ Időmértékes ritmusú verssorok

Az időmértékes ritmusú verssorok: a Hexameter, a Pentameter és a Disztichon

Hexameter

Az ógörög költészet egyik legrégibb sorfajtája a hexameter. Elsősorban az eposzok és a „homéroszi” himnuszok versformájaként közismert.

A hexameter: hat lábból álló daktilikus verssor. A daktilust általában helyettesítheti a spondeus, de az 5-6. láb, azaz a sorzárlat mindig — ∪ ∪ — ∪ ritmusú (adóniszi kólon). A tiszta daktilikus sor élénk és gördülékeny, a sok spondeus lassít, monotonná tesz. Metszet a hexameter ritmusképletében nincs, de értelmi metszet a sor közepén gyakran van, többnyire a 3. daktiluson vagy spondeuson belül, az első szótag (az arszisz) után: a verssor így nem törik meg. Második metszet gyakran található a 4. láb után, így a zárlat még erősebb. Alapképlete a verslábak elkülönítésével:

— ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪

Például:
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, […]
Homérosz: Iliász (Devecseri Gábor fordítása)
A „Péleidész” diftongusa itt két rövid, az „Akhileuszét”-éje egy hosszú magánhangzó. A fordító másik változatában a propozíció kulcsszava kerül a verssor – és az egész mű – legelejére, bár a „Haragot” szó csak akkor daktilus, ha a hangsúly az első szótagot megnyújtja:
Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, […]És legelőször erős pajzsot kalapált ki az üllőn,
Homérosz: Iliász (Devecseri Gábor fordítása)
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott, […] Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta, mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak, […]
Homérosz: Odüsszeia (Devecseri Gábor fordítása)
Harcokat énekelek s egy hőst, akit Ítaliába […]
Vergilius: Aeneis (Lakatos István fordítása)
Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é vagy az erdő- […]
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
Elbeszélő költészetünkben először jelenik meg itt a hexameter, nyelvjárási alakokkal.
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Vörösmarty Mihály: Zalán futása
Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is?
Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz
Játszik öreg földünk Fiatal sugarával a napnak, Pajkos enyelgés közt Egymásnak csókokat adnak.
Petőfi Sándor: Játszik öreg földünk – Felhők

Pentameter

A pentameter: önállóan ritkán szerepel, a legtöbbször a disztichonok második sorát alkotja. A neve szerint 5 lábból áll, valójában 6-ból, de a 3. és a 6. láb csonka, és szünet egészíti ki. A klasszikus pentameter első felében csak az egyik daktilus helyébe léphetett spondeus, a sor második fele azonban már kizárólag daktilusokból állt.

Ritmusképlete lábakra tagolva: — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√ | | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√

Például:
Juhász Gyula: Ovid tavaszdala

Disztichon

A disztichon: sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll.

Például:
S kedvelem azt, aki bölcs, és Aphrodité meg a Múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít.
Anakreón: Gyűlölöm (Radnóti Miklós fordítása)
Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
A thermopülai hősök sírfelirata (Ponori Thewrewk Emil fordítása)
Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt. Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.
Catullus: Gyűlölök és szeretek (Devecseri Gábor fordítása)
Próféták által szólt rígen néked az isten, Azkit igírt, ímé, vígre megadta fiát.
Sylvester János: Az magyar nípnek
(Az Újtestamentum fordítása elé készített vers)
Bölcs! Szőrköntöst ölts, örömödhöz több örömöt tölts, Könny-özönök közt nyögj: jöjjön öröm, könyörögj.
Édes Gergely: Szőrköntöst öltő bölcsről
Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!
Kisfaludy Károly: Mohács
Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Kölcsey Ferenc: Huszt