A spanyol húsvét, azaz a Semana Santa (szent hét) az ország egyik leglátványosabb és legmélyebb hagyományokkal bíró eseménysorozata. Az ünneplés a Domingo de Ramos-szal (virágvasárnap) kezdődik, és Lunes de Pascua-val (húsvéthétfő) zárul. Nagycsütörtökön a spanyolok amolyan „haláltáncot” járnak, az emberek félelmetes csontvázjelmezeket öltenek, felvonulnak, a felvonulás vége hajnalig tartó táncba torkollik.
A spanyol húsvét középpontjában a procesiones (körmenetek) állnak, amelyeket helyi vallási közösségek, a cofradías szerveznek. Jézus Krisztus szenvedéstörténetének állomásait jelenítik meg látványos, grandiózus felvonulások, körmenetek formájában.
A középpontban a díszes, fából faragott, arannyal és virágokkal díszített szobrok állnak, melyeket pasosnak hívnak. Ezek a szobrok Jézus utolsó napjait idézik meg és akár több száz kilót is nyomhatnak. A pasosokat önkéntesek viszik végig a város utcáin, gyakran 30-40 ember együtt, vállukon egyensúlyozva a súlyt.
Spanyolországban szinte minden városnak megvan a maga Semana Santa hagyománya. A körmenetek rendszerint este indulnak és sok helyen akár hajnalig is eltartanak. A menetek elején az úgynevezett nazarenók vonulnak, vagyis arcukat csuklyával eltakaró bűnbánók, akik sokszor mezítláb járják végig az utat.
A spanyolok is festenek húsvéti tojásokat és készítenek kalácsot is. Ez a kalács a mona, amely egy édes, kör alakú péksütemény-féle, melynek a közepébe festett tojás kerül díszítésnek. Az ünnepi asztalról a hosszú böjt után nem hiányozhat a hús, ám a hagyomány szerint a spanyolok nem füstölt sonkát esznek, hanem egy különleges kolbászt, a longaniza de pascuát, amit kaláccsal és főtt tojással fogyasztanak, általában a szabad ég alatt.
Mivel kemény tojásról beszélünk, ezt el is fogyasztják a spanyolok, de nem akárhogyan szabadulnak ám meg a héjától. A húsvéti tréfák egyike, hogy a tojást a mellettünk falatozó homlokán kell feltörni, természetesen úgy, hogy az ne számítson a támadásra.
A spanyol húsvéti szokások, túl a vallásos megemlékezésen, még sok más részlettel egészülnek ki. A jeles eseménynek köszönhetően a gyerekek és a fiatalok kéthetes iskolai szünetet kapnak, míg a felnőttek többnapos munkaszünetet. Bár a nyuszi nem ugrál el Spanyolországig, hogy elrejtse a csokitojásokat, és a locsolók sem érkeznek kölnivel (vagy szódavízzel…), van helyettük festett tojás, különleges sütemények, sőt, még papírsárkány-eregetés is.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
