Hazai hírek Közösség Oktatás

Tanulmány a felvidéki magyar kisiskolákról

A szlovákiai magyar közoktatásban az egyik kulcskérdés az oktatáshoz és neveléshez való hozzáférést biztosító iskolahálózat összetétele. Az erről való gondolkodás és eszmecserék során gyakran kerül fókuszba a „kisiskolák” kérdése; eredményességükről, hatékonyságukról, szükségességükről, sőt, olykor létjogosultságukról zajlanak heves ‒ de nem mindig szakmai megalapozottságú ‒ viták. E vitákból többnyire nemcsak a szakszerűség, a tényszerűség, a folyamatok és az eredmények ismerete, a problémák okainak objektív diagnózisa hiányzik, hanem főleg a megoldások. A témához hozzászólók leginkább az ilyen típusú iskolákhoz való kötődésük, esetleg szakmai vagy politikai meggyőződésük alapján állnak valamelyik oldalra. Megközelítésük gyakran érzelmi alapokon, részinformációkon vagy féligazságokon alapul, mivel szakszerű elemzések és tények ritkán hozzáférhetőek.

A COMENIUS Pedagógiai Intézet a kisiskolákról folyó közgondolkodást és szakmapolitikai vitákat saját bevallása szerint a „szakmaiság” medrébe terelendő dolgozta ki 2019 tavaszán „A felvidéki magyar kisiskolák fenntartásának, működésének és pedagógiai fejlesztésének vizsgálata“ c. projektjét. A Projektösszegző tanulmány az egyéves munka eredményeit foglalja össze. A tanulmány öt részből áll, Fodor Attila írásaival, elemzéseivel kezdődik, majd Tóth Mónika, Rehák Tünde, Mészáros Tímea, Albert Sándor és Pék László cikkeivel folyatódik. A zárszó, a tapasztalatok, javaslatok, ajánlások rész Fodor Attila munkája.

Amennyiben úgy érzik, megérintette önöket a téma az elemzésekből levezetett következtetésekkel, tanulságokkal, megállapításokkal, irányt mutató javaslatokkal és önöknek is van javaslatuk, ötletük a témában, nyugodtan ragadjanak tollat, billentyűzetet, és írják meg véleményüket! 

Megfontolandó lenne azonban, hogy az ehhez hasonló tudományos projektekre kissé több anyagi forrás álljon rendelkezésre, mert akkor a témához hozzászólhatnának más humán szakterületek szakértői, mondjuk szociológusok, politológusok is. Ez a megközelítés ugyanis elég fontos lehet annak meghatározásában, hogy milyen módon lehet úgy optimalizálni a kis létszámú iskolák rendszerét, hogy ne az egyes magyarok által lakott falvak lássák annak kárát. A kérdőíves felmérésből kitűnik, hogy az oktatásügyben dolgozók – mivel egzisztenciálisan érinti őket a téma – nem biztos, hogy valós képet festenek a jelenlegi helyzetről. Az, hogy jelentős részük szerint a helyi kisiskola a település közösségi és kulturális életének egyik legfontosabb forrása és színtere, további megválaszolandó kérdéseket vet fel a jelenlegi szlovákiai magyar közművelődési és kulturális intézmények munkáját illetően. Az iskolarendszer optimalizációja ugyanis elképzelhetetlen az egyes falvak önkormányzatának és egyéb szervezeteinek szorosabb együttműködése nélkül. Amíg az lesz a trend, hogy mindenki csak a maga kis portáján igyekszik gazdálkodni, nem számíthatunk sem kulturális, sem oktatási felemelkedésre. Ehhez kéne egy olyan politikai-gazdasági koncepció, amilyet a politikai képviselet harminc év alatt sem volt képes asztalra tenni.

kisiskolak_projektosszefoglalo-tanulmany_cpi_2020majus

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: