Fizika Tanuljunk

FIZIKA 7. osztály – Forgatónyomaték

 

forgatónyomaték (röviden: nyomaték) egy adott erőhatás egy adott forgástengelyre való forgatóképességét megadó fizikai mennyiség. Jele M, néha τ. A forgatónyomaték az F erő és az O középponttól az erő támadáspontjába mutató r vektor, az erőkar vektoriális szorzata.

Az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiséget forgatónyomatéknak hívjuk. Egy erő forgatónyomatékát megkapjuk, ha az erő nagyságát megszorozzuk az erőkarral.
A forgatónyomaték jele: M. 
SI mértékegysége Nm.

A forgatónyomaték

Az ajtókilincset egy ujjal is lenyomhatjuk, ha a kilincs végét függőlegesen lefelé nyomjuk. Ha azonban a kilincset ugyanekkora erővel, de a forgástengelyétől csak 2–3 centiméterre nyomjuk, akkor a kilincs nem fordul el. A forgástengely és az erő hatásvonala közti távolság ugyanis ilyenkor kisebb, és emiatt az erő forgatóhatása is kisebb, mint amikor a kilincs végét nyomjuk.

A csavarok meghúzására vagy meglazítására villáskulcsot használunk, mert azzal megnövelhetjük a forgástengely és az erő hatásvonala közti távolságot, így ugyanakkora erővel nagyobb forgatóhatást fejthetünk ki. A körmozgásnál, illetve a kiterjedt testek forgómozgásánál az erő forgatóhatása függ attól is, hogy az erő hatásvonala milyen messze van a forgásponttól (vagy a forgástengelytől). A forgáspont (vagy a forgástengely) és az erő hatásvonala közti távolságot erőkarnak nevezzük. Az erőkar jele k, mértékegysége a méter.

Abban az esetben, ha az erő hatásvonala keresztülmegy a forgástengelyen, az erő karja nulla. Az ilyen erő forgatónyomatéka is nulla. A forgástengelyen áthaladó erő tehát nem forgatja el a testet.

Általánosságban is elmondhatjuk, hogy ha egy tengellyel rögzített testre két erő hat, a test akkor marad egyensúlyban, ha a két erő forgatónyomatéka kiegyenlíti egymást.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: