Az elmúlt néhány év oktatási reformjaira visszatekintve, kifejezetten húsbavágó téma. Amikor a jelenlegi rövidített tanári mesterképzést (2–4 félév) összevetjük az 1950-es évek hírhedt „gyorstalpalóival”, fontos látnunk, hogy bár a felszín hasonlít (gyorsan, sok tanárt a rendszerbe), a motorháztető alatt alapvető különbségek és tanulságos hasonlóságok feszülnek.
Miért kell a sietség?
Mindkét korszak közös nevezője a égető szakemberhiány, de az okok eltérőek:
- Az 1950-es években: A cél a tömegoktatás radikális kiterjesztése volt, miközben a politikai tisztogatások és az emigráció miatt a régi tanári kar jelentős része „eltűnt”. Az ideológiai átneveléshez megbízható káderek kellettek, gyorsan.
- 2026-ban: Itt már nem ideológiai, hanem strukturális válságról beszélünk. A tömeges nyugdíjazás és a pályaelhagyás miatt keletkezett tátongó űrt próbálják betömni azzal, hogy a diplomás szakembereket (mérnököket, bölcsészeket, közgazdászokat) 1-1,5 év alatt tanári oklevélhez juttatják.
A tanári hivatás nem csupán szaktárgyi ismeret, hanem egy komplex pszichológiai és szociológiai eszköztár. A gyorstalpaló jelleg kockázata ma is ugyanaz: a tanárjelöltnek nincs ideje a pedagógiai attitűd belsővé tételére, így gyakran „túlélő üzemmódban” kezd az osztályteremben.
A 2026-os modell tehát tudatos pragmatizmus: az állam lemondott a mély pedagógiai alapozásról a „legyen valaki a teremben” elv javára.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 6610 elsőhelyes jelentkezés érkezett a rövidített tanári mesterképzésekre, a legtöbben levelező képzési formát jelöltek meg.
A Felvi által megosztott excel táblázata alapján – amelyben az összes felsőoktatási képzésre jelentkezők számát rögzítették – a rövidített tanári mesterképzésekre idén 6610 elsőhelyes jelentkezést adtak be, az összes jelentkezés száma pedig 13 712 volt.
A képzési formák szerint jelentős különbségek láthatók: nappali képzésre 414 fő jelentkezett első helyen, levelező képzésre 6077 fő, míg esti munkarendre 119 fő. Esti képzést ebben a formában kizárólag a Magyar Táncművészeti Egyetem hirdetett meg.
Két féléves képzések
A két féléves képzésekre 3315 elsőhelyes jelentkezés érkezett, az összes jelentkezés száma 6450 volt.
A legtöbb elsőhelyes jelentkezést kapott szakok:
- Testnevelő tanár – Testnevelési Egyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 188
- összes jelentkezés: 248
- Matematikatanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 98
- összes jelentkezés: 134
- Testnevelő tanár – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 76
- összes jelentkezés: 111
Három féléves képzések
A három féléves képzések esetében 2301 elsőhelyes jelentkező szerepel a statisztikában, az összes jelentkezés száma 4992.
A legtöbb jelentkezést kapott szakok:
- Közgazdásztanár – Budapesti Gazdasági Egyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 119
- összes jelentkezés: 169
- Testnevelő tanár – Testnevelési Egyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 113
- összes jelentkezés: 180
- Matematikatanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 74
- összes jelentkezés: 70
Négy féléves képzések
A négy féléves képzésekre 994 elsőhelyes jelentkezés érkezett, az összes jelentkezés száma 2270.
A legtöbb jelentkezést kapott szakok:
- Tánctanár/néptánc – Magyar Táncművészeti Egyetem (esti, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 44
- összes jelentkezés: 46
- Természettudomány-környezettan szakos tanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 41
- összes jelentkezés: 55
- Mérnöktanár – Óbudai Egyetem (levelező, állami)
- elsőhelyes jelentkezők: 33
- összes jelentkezés: 59
Több száz képzésre nem érkezett elsőhelyes jelentkező
Az adatok szerint az összes meghirdetett rövidített tanári mesterképzés közül 392 olyan volt, amelyre egyetlen elsőhelyes jelentkező sem jelentkezett.
Ez az adat azonban intézményenként, munkarendenként és finanszírozási formánként külön-külön szereplő képzéseket tartalmaz, így ugyanaz a szak több sorban is megjelenhet a listában.
Durván a levelező képzési forma dominál
Az adatok alapján világosan kirajzolódik, hogy a jelentkezők döntő többsége a munka mellett is végezhető levelező képzéseket részesíti előnyben. Ez arra utal, hogy sokan már meglévő diplomával, pályamódosításként vagy karrierváltásként vágnak bele a tanári pályába.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
