Tanuljunk Történelem

A „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”, ami novemberben volt

1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használatos Julián-naptár szerint október 25-én) „győzött a szocialista forradalom” Oroszországban. Ennek következtében kitört a polgárháború a bolsevikok és a demokratikus erők, valamint a régi rend hívei között, a külföldi intervencióval tarkított harc 1921-ig tartott, s végül a bolsevik hatalom győzelmével zárult.

Előzmények:

1917 februárjában az I. világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.).

Lenin szónokol 1917-ben (Forrás: speakola.com)

Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a pétervári szovjettől érkezett, amely már az 1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősödésének következtében a bolsevikok nem támogatták tovább az ideiglenes kormányt, de július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.

A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban volt megszervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak.

Az oroszországi kettős hatalom megszűntével az OSZDMP VI. kongresszusa 1917 augusztusában határozott a fegyveres felkelésről. A kongresszus teljes mértékben jóváhagyta Leninnek azt a nagy horderejű elméleti következtetését, hogy a szocialista forradalom nem feltétlenül a legfejlettebb országokból indul ki, hanem onnan, ahol az imperializmus láncolata a leggyengébb. Szeptemberben az Ideiglenes Kormánnyal összejátszó Kornyilov tábornok katonai diktatúra megteremtésére irányuló kísérletét a bolsevikok szétzúzták, s az ellenforradalmi kísérlet leverése jelezte a szocialista forradalom híveinek szervezettségét és erejét. Szeptemberben, különösen a nagy ipari központok szovjetjeiben határozott balratolódást lehetett megfigyelni, a bolsevikok többségbe kerültek, s befolyásuk a hadseregben is döntővé vált.

Helyzet:

A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni:

  • Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között.
  • A puccs napján érte el a leszerelt tisztek, sebesültek, dezertőrök száma a fővárosban maximális mértékét, kb. 200 000 főt, ami súlyos problémát jelentett a kormány szempontjából.
  • A Balti flotta hajóit október 24-én (november 6-án) éjszaka a Néva folyó torkolatába vezényelték.
  • A puccs napján ülésező Tanácsokban Leninnek sikerült elérnie, hogy a fegyveres felkelés terve többséget kapjon.
Nagy Októberi Szocialista Forradalom
Az Auróra cirkáló Szentpétervárott

A helyzet értékelése alapján az illegalitásba szorult Bolsevik Párt Központi Bizottsága okt. 10-i ülésén a fegyveres felkelést mint közvetlenül soron következő feladatot határozta meg, a felkelés előkészületeinek irányítására Lenin vezetésével Politikai Irodát alakított. A forradalmi erők megszervezésében nagy szerepet játszott a Forradalmi Katonai Bizottság. Az Ideiglenes Kormány szerette volna megelőzni a forr. erőit, s ezért okt. 24-én reggel fegyveresei megszállták Pétervár kulcsfontosságú középületeit és a bolsevik központokat. A KB okt. 24-én reggel rendkívüli ülésen dolgozta ki az ellenintézkedéseket, és Lenin követelésére elhatározta, hogy még az éjszaka folyamán megdöntik az Ideiglenes Kormányt.

25-én már csak a Téli Palota és közvetlen környéke volt az Ideiglenes Kormány kezén. Este kilenc órakor az Auróra cirkáló vaktöltéssel leadott ágyúlövése jelt adott a rohamra, és éjjel két órára befejeződött az őrség lefegyverzése, a ~ kormánytagjainak letartóztatása. Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij miniszterelnök még délelőtt elszökött Pétervárról. Még tartott a Téli Palota ostroma, amikor a Szmolnijban megnyílt a II. szovjet kongresszus (a 670 küldöttből 390 tartozott a bolsevikokhoz) és elfogadta azt a Lenin fogalmazta felhívást, amely kimondotta, hogy a kongresszus kezébe veszi a hatalmat.

Ezzel létrejött a világtörténelem első munkás-paraszt állama. Október 26-án a szovjetkongresszus elfogadta a békéről és a földről szóló dekrétumokat és megalakította az első szovjet kormányt: a Népbiztosok Tanácsát. A proletárforradalom a következő hetekben Oroszország-szerte győzött.

Az Auróra cirkáló 1903-ban (Forrás: aurora.org)

November 8-án elfogadták a békéről és a földről szóló határozatokat is, a szovjetkongresszus bolsevik kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsának elnöke Lenin lett. A mensevikek és eszerek létrehozták a Hon- és Forradalommentő Bizottságot, de rajtuk kívül is minden demokratikus párt követelte az alkotmányozó gyűlés összehívását. A bolsevik válasz az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka, azaz a politikai rendőrség) létrehozása volt december elején, de 1918. január 18-ára mégis összehívták az alkotmányozó gyűlést. A novemberi választásokon a mensevikek, az eszerek és az őket támogató két kis párt 62, a bolsevikok alig 25 százalékot kaptak. Az alkotmányozó gyűlésben az eszerek voltak többségben, de a testület első és utolsó ülése alig 13 órát tartott.

Miután nem szavazták meg a második szovjetkongresszusnak a bolsevikok által beterjesztett határozatait, a bolsevikok kivonultak. Helyükre katonák érkeztek, akiknek vezetője hajnali öt órakor közölte a házelnökkel: fáradtak, ezért azt javasolják, hogy mindenki menjen haza. Ezzel a mondattal véget is ért a demokratikusan megválasztott gyűlés munkája. A bolsevikok a hatalom birtokában a gazdaság irányítására létrehozták a Népgazdasági Tanácsot, amely kimondta a termelés és elosztás munkásellenőrzését, a magánbankok, a külkereskedelem, majd a magánüzemek államosítását, a részvénytőke elkobzását.

A háború mielőbbi befejezése érdekében tárgyalást kezdtek a németekkel és 1918 márciusában aláírták az előnytelen breszt-litovszki békét. A polgárháború felé sodródó helyzetben, 1918 júliusában a szovjetek V. kongresszusán a bolsevik többség a kongresszust a legfőbb hatalmi szervvé nyilvánította. Kitört a polgárháború a bolsevikok és a demokratikus erők, valamint a régi rend hívei között, a külföldi intervencióval tarkított harc 1921-ig tartott, s végül a bolsevik hatalom győzelmével zárult. (mult-kor.hu)

Nagy Októberi Szocialista Forradalom
Csicsói citerás gyermekek, a falon a NOSZF felirattal; 1982 körül
Körverbunk. Szőttes KNE, Gombaszög XXXII. OKÜ, 1987 (Fotó: Takács András)

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: