A műanyag újrahasznosítása jelenlegi tudásunk szerint az egyetlen olyan módszer a műanyaghulladék kezelésére, amellyel bizonyos műanyag típusokat vissza lehet forgatni, és újabb használati eszközöket készíteni belőlük. Azonban ez az állítás nem minden fajtára igaz, ezért fontos az előzetes szelektálás és a tudatos gondolkodás, amikor műanyag termékeket vásárolunk vagy állítunk elő. Az újrahasznosítható műanyag jele mindig megtalálható a terméken, így tisztítás után saját háztartásainkban is bátran a szelektív szemetesbe dobhatjuk. A műanyagokon találhatunk a típusától függően egy számot 1-től 7-ig. A 7-es kivételével mind újrahasznosítható.
Az újrahasznosítható műanyagok fajtái és jelöléseik (zárójelben):
PET (1)
A polietilén-tereftalát, ismertebb rövidítésén a PET a leggyakoribb újrahasznosítható műanyag fajták egyike. Ebből az anyagból készülnek az ásványvizes és az üdítős palackok, valamint az eldobható műanyag poharak egy része is. A PET szelektív gyűjtése és újrahasznosítása is igen könnyű, hiszen nagy mértékben termelődik, ezért az újrahasznosítási folyamatba fektetett energia is megtérül.
HD-PE (2)
A magas sűrűségű polietilén (HD-PE) is igen gyakori műanyag típus, amely különböző csomagolások és használati tárgyak készítésére is alkalmas. A legszemléletesebb példák a kozmetikai flakonok (samponok, tusfürdők stb.), de tisztítószerek csomagolására is használják. Emellett játékok és szemetes konténerek gyártására is ez a legalkalmasabb alapanyag.
V (3)
A V/PVC polivinil-klorid. Ezt az anyagot többek között műanyag ajtó- és ablakprofilokban, kábelek szigetelésében és csomagolásokban használják. A PVC újrahasznosítható műanyag. Újrahasznosítása hasonló módon történik, mint a PET és a HDPE esetében. A PVC újrahasznosítása korlátozott a klór tartalma miatt, amely feldolgozás során veszélyes dioxinokat képez, de egyes termékek, például műanyag ablakok esetében lehetséges, amelyeket gyűjtőhelyeken vagy közvetlenül újrahasznosító cégek telephelyein lehet leadni. Az egyéb PVC-hulladékot a műanyagok számára kijelölt sárga konténerbe kell leadni, ahonnan azt hulladéklerakókba vagy égetőművekbe szállítják.
LD-PE (4)
Az LD-PE-t használják a világon a legtöbbször: alacsony sűrűségű polietilénből készül az összes olyan csomagolásfajta, amelyet a közbeszédben csak „egyszer használatos műanyagként” definiálunk. Ilyenek a frissen tartó fóliák (amely a logisztikában és a disztribúcióban is gyakori csomagolás), a nejlonzacskók, reklámszatyrok, élelmiszeripari csomagolások.
PP (5)
A polipropilén is főként az élelmiszeriparban van jelen, ugyanis joghurtos, tejfölös, vajas dobozok, valamint ketchupos, majonézes és mustáros flakonok formájában találkozhatunk vele leggyakrabban. A PP kiváló helyettesítője a a nem újrahasznosítható PVC-nek.
PS (6)
A PS, azaz a polisztirol gyakran habosított formában fordul elő, amelyet habosított polisztirolként ismerünk – ez az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag. A megfelelően feldolgozott polisztirol evőeszközök és eldobható edények gyártásához is felhasználható. Újrahasznosítható.
Egyéb Other (7)
Egyéb – ez a jelölés a fent említetteken kívüli műanyagokra vonatkozik. Ebbe a csoportba tartoznak azok az anyagok, amelyek vagy nem teljesen biztonságosak az emberek számára, vagy bizonyos körülmények között (pl. magas hőmérséklet) mérgező vegyületeket bocsáthatnak ki. Mivel a jelöléssel ellátott termékek gyártásához használt anyagok típusa nem ismert, azok újrahasznosítása is nehéz. A 7-es műanyag lehet veszélyes (ha polikarbonátot tartalmaz, és abból BPA oldódik ki), de nem minden 7-es típus az. Azon termékek esetében, ahol a 7-es jelzés látható, érdemes ellenőrizni a „BPA-free” feliratot, vagy kerülni a melegítést, ha nem biztos az ember az anyag összetételében.
A többrétegű csomagolások általában többféle műanyagból állnak (pl. polietilén, poliamid, etilén-vinil-alkohol), ami nagyon megnehezíti hatékony újrahasznosításukat, és gyakran a hulladéklerakókban végzik.
A C/PAP, C/PAP/ALU jelölések többféle anyagból készült csomagolóanyagokat jelölnek.
Tudod, hogyan kell őket szelektálni?
Az egyéb kompozit anyagokat a domináns anyaga szerint kell szelektálni. Például a C/ALU egy kompozit anyag, amelynek legnagyobb részét alumínium alkotja, ezért fém csomagolásként kell szelektálni. A C/PAP/ALU esetében problémásnak tűnhet a fém és a papír közötti választás, de biztosan nem a papírkonténerbe való, nyugodtan a kartondobozok gyűjtőjébe dobhatja. A válogató soron dolgozók kiértékelik, hogy az ilyen anyagok továbbhasznosíthatók-e vagy sem. Ha nem, akkor a csomagolás energetikai hasznosításra kerül.
Vigyázzunk azonban a C/PAP jelöléssel, amely nem jelenti azt, hogy ezt a csomagolást a többségi összetevő alapján papírként válogatjuk. Ez ugyanis karton alapú kompozit anyag, és annak ellenére, hogy a legnagyobb részét papír alkotja, italos kartonokkal együtt válogatjuk.
Például a vajcsomagolásokat, amelyek ezzel a szimbólummal vannak jelölve, nem dobjuk a kék konténerbe vagy zsákba, hanem az italos kartonok szelektív gyűjtésébe. Ebben az esetben a hulladék zsírossága miatt a papírba dobva tönkreteheti az összes többi szelektált papírt.

Mobilus Loop – A jel azt jelenti, hogy a termék újrahasznosítható, de maga az alapanyag nem feltétlenül készült újrahasznosított anyagokból. Amennyiben mégis, úgy a Mobius Loopban egy bizonyos százalék lesz látható. Ezen kívül a PET-eknek is és az üvegeknek is más Mobius Loop jele van. A jelölés az EU-ban kötelező.

Waste electricals – A jel azt jelenti, hogy a terméket nem szabad a normál hulladékos kukába dobni, hanem külön gyűjtőhelyre kell vinni. Azok az elektronikai termékek rendelkeznek ezzel a jellel, amik az EU piacon jelen vannak. Az e-hulladék az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra (kidobott nagy háztartási készülékek, például mosógépek, elektromos tűzhelyek, IT-berendezések…)
További jelölések

Komposztálható csomagolás – A jel a komposztálásra utal. A jellel ellátott termék megvásárlása jó alternatíva lehet, ugyanis a körforgásos gazdaság elősegítését teszi lehetővé. Jelzi, hogy a termék a szabványok szerint komposztálásra alkalmasnak minősült, és nem szabad a szszelektív hulladékgyűjtőbe dobni.

Tidyman – A címke eredetileg Nagy-Britanniában indult, és csak arra hívja fel a figyelmet, hogy ne szemeteljünk. Tehát tulajdonképpen ez nem a termék anyagára, nem is a használás utáni lehetőségekre szolgál, csupán felhívja a lakosság figyelmét, hogy ne szemeteljen. Előszeretettel használják a húsipari készítményeken, hogy elhárítsák a gyártóról a felelősséget…

The Green Dot – (önkéntes) Zöld pont – Egy vállalat címkézheti csomagolását a zöld pöttyel, még akkor is, ha a termék nem újrahasznosítható, és nem is újrahasznosított anyagokból készült – ez azt jelenti, hogy a vállalat pénzt adományozott a csomagolás valahol a világon történő újrahasznosítására.
Hogyan szelektálnak a profik?
Az Új Szó szerkesztői a pozsonyi utószelektáló üzembe látogattak, hogy kiderítsék, mi a helyes hulladékszelektálás titka, és egyáltalán miért olyan fontos szétválogatni a szemetet.
A Farkastorokban (Vlčie hrdlo) található létesítményben fény derült számos, a szelektálással kapcsolatos tévhitre és arra is, mi történik azzal a temérdek hulladékmennyiséggel, amit naponta kitermelünk.
ujszo.com/…tevhit-hogy-el-kell-mosni-a-tejfolos-dobozt-mielott-a-szelektiv-kukaba-dobnank…
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.




