250 éve e napon született született Jane Austen angol regényíró. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője. Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
Büszkeség és balítélet, Értelem és érzelem, Emma…Három cím, amely alapján a legtöbben azonnal kitalálják, kire is gondolunk. Jane Austen nemcsak az angol, hanem a világirodalom egyik leghíresebb szerzője, aki sajátos szókimondó, sokszor ironizáló stílusával és a társadalmi normákat feszegető írásaival olvasók millióinak a szívébe belopta magát. Két évszázad telt el Austen halála óta, írásait azonban még ma is rendszeresen olvassák és filmesítik meg, így jogosan feltételezhetjük, hogy mondanivalója a modern olvasók számára is releváns.
Jane Austen angol regényírónőt a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójaként és a kritikai realizmus úttörőjeként tartják számon. Az elsők között volt, aki korának normáit meghaladva szembefordult a romantika eszmei világával. Austen elutasította a sokszor túlzóan idillisztikus, álomszerű, szenvedélyes, meggondolatlan és hamis ideákat, amelyek hiányt szenvedtek rációból és eltorzították a valóságot.
Jane Austen történeteinek középpontjában olyan hősnők állnak, akik Austenhez hasonlóan meg merték kérdőjelezni azokat az értékeket és erényeket, amelyeket a társadalom magáénak vallott. Mi több, sokszor szembemenve a konvenciókkal, a maguk útját kezdték el járni. Ezek a szellemileg érett, erkölcsileg erős, határozott és ambiciózus hősnők éles kontrasztban állnak a környezetükkel.
Jane Austen művei kritizálták a 18. század második felére jellemző szentimentális regényeket, könyvei már a 19. században megjelenő realizmus jegyeit hordozzák. A társadalmi megjegyzések, a realizmus és az irónia ügyes használata miatt a kritikusok és akadémikusok egyaránt dicsérték.
Jane Austen művei, könyvei, karakterei, témái
A Jane Austen könyvek a kritikus realizmus jegyeit hordozzák: feltárják a 18-19. századi polgári társadalom nehézségeit, és egyúttal görbe tükröt tartanak a társadalom elé, hogy önkritikára sarkalljanak. A burleszk, a paródia és az irónia szintén austeni sajátosság: a művekben látjuk, hogy gyakran képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzet komikumra építi fel a cselekményt. A konfliktust sokszor az okozza, hogy a szereplők elvakultan ragaszkodnak a hagyományos nemi és társadalmi szerepekhez, félnek kilépni a komfortzónájukból. Jobban féltik a társadalmi pozíciójukat annál, minthogy magasabb erkölcsi kívánalmaknak igyekezzenek megfelelni, így végső soron megragadnak ott, ahol vannak.
Az irónia, a humor Austen legkülönlegesebb, leghatásosabb és legvitatottabb eszköze. Tökéletesen használja arra, hogy parodizálja az érzékeket felbujtó túlzásokat, legyen itt szó a 18 századi nők megjelenéséről vagy a férfiak sokszor nevetséges ,,manierizmusáról” (modorosságáról). Leggyakrabban a házasság intézményével kapcsolatban ironizál Austen, erre a leghíresebb példa a Büszkeség és balítélet nyitó sora: “Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség” (fordította: Szenczi Miklós). A Büszkeség és balítélet egész tele van iróniával, párhuzamokkal, ellentétekkel, amelyek megvilágítják az adott karakter és társadalom hibáit is.
A klastrom titka például a gótikus történetek valószínűtlenségét és szigorú szabályait figurázza ki. Az akadémikusok szerint Austen nem utasítja el a gótika műfaját és nem csak a vicces hatásért használja a paródia eszközét, hanem azért is, hogy megmutassa, ezek a regények őrültnek találják a nőket, akik a kiszabott szerepen kívül akarnak élni.
A Jane Austen regények egyik visszatérő témája a tanulás és az önképzés fontossága – jellemzően a könyvek, az irodalom segítségével. A történet során a női főszereplők megtanulják tisztábban látni önmagukat és a hibáikat, így jobb emberré tudnak válni. Jane Austen leghíresebb főszereplői, Elizabeth a Büszkeség és balítéletből, és Elinor az Értelem és érzelemből ebből a szempontból különc nők. Sokat olvasnak, másképp gondolkodnak a világról, és nem érdekli őket a házasság vagy anyaság, érettebbek a koruknál. A történet során mindketten komoly változáson mennek keresztül, és képesek olyan döntéseket meghozni, ami saját boldogságukat szolgálja. A narratíva mindig ezen megvilágosodó pillanatok felé halad, amelyek általában a legdrámaibbak és legemlékezetesebbek az adott könyvben. Regényeiben emellett az olvasást az intellektuális és morális fejlődéssel köti egybe.
A nem és a nők szerepe szintén az angol regények fontos eleme. Austen alkotásaiban a női karakterek megjegyzéseket fűznek a férfiak szövegeihez és ők maguk alkotják meg saját világukat. Az Anglia története című paródiában például azt állítja, hogy a történelem valójában a férfiak fikciója és nem igazán fontos a nők számára. Emellett többek között beszél a nők gazdasági helyzetéről és szexualitásáról is, valamint a politikáról, gyarmatosításról és társadalmi osztályokról.
Büszkeség és balítélet
A Büszkeség és balítélet valószínűleg nemcsak a Jane Austen, de a szépirodalmi regények között is az egyik leghíresebb. A regény főszereplője Elizabeth Bennet (a családnak csak Lizzy), aki megtanulja az előítéletek következményeit, és rájön, mi a különbség a felszínes és a valódi jóság között különbséget.
Mr. Bennet, a Hertfordshire-i Longbourn-birtok tulajdonosának öt lánya van, azonban az ingatlant csak férfi örökösnek adhatja tovább. Felesége szintén nem számíthat arra, hogy bármit is örököl, ezért ha a férfi meghal, a család szegény marad. Ezért muszáj, hogy legalább az egyik lány jól házasodjon.
Elizabeth egy rendezvényen ismerkedik meg a vagyonos Mr. Darcyval. Bár Mr. Darcy jóképű és intelligens, visszahúzódó személyiség is, és sokan ezt büszkeségnek gondolják. Elizabeth és Mr. Darcy többször is összefutnak, és végül akkor találnak egymásra, amikor Elizabeth leküzdi előítéleteit, Mr. Darcy pedig legyőzi büszkeségét.
A Büszkeség és balítélet rendszeresen megjelenik a legkedveltebb könyvek listáján, mind az átlag olvasó, mind a kritikusok részéről. Az angol irodalom egyik legnépszerűbb alkotása, amiből több mint 20 millió példányt adtak el, és a modern irodalmat is inspirálta. Elizabeth és Mr. Darcy története már évszázadok óta inspirájta a színpadi darabokat, nem hivatalos folytatásokat, filmeket és tévésorozatokat, így a könyv emlékezetes karakterei és témái rengeteg embert érnek el.
Értelem és érzelem
Az 1811-es Értelem és érzelem volt az első Jane Austen-könyv, azonban akkoriban a szerző neve nélkül jelent meg. A könyv a Dashwood-nővérek, Elinor és Marianne történetét meséli el, akiknek van egy féltestvérük, John és egy húguk, Margaret.
A regény a három Dashwood-nővért és megözvegyült anyjukat követi nyomon, akinek elhagyva a Norland Park-i családi birtokot, Barton Cottage-ba kell költözniük egy távoli rokon, Sir John Middleton szerény birtokára. Elinor és Marianne olyan mindennapos problémákkal küzdenek meg, mint a szerelem, romantika és a szakítás. A mű Londonban és Sussexban játszódik, feltehetőleg 1792 és 1797 között.
1813-ra már mind a 750 példány, amit először nyomtattak belőle, elkelt, ami sikernek számított. Még abban az évben újranyomtatták. Ez volt az első Austen-mű, amit halála után Angliában ismét kiadták, és az első illusztrált Austen-alkotás Nagy-Britanniában. 1811 óta folyamatosan újranyomtatják, és számos színdarabot, filmet és sorozatot inspirált.
Emma
Az Emma Highbury kitalált vidéki városában játszódik, és a kötet főszereplői a környékbeli Hartfield, Randalls és Donwell Abbey lakói. Az első kiadás 1815 decemberében jelent meg. Mint a legtöbb Austen-könyv, ez is a köznemes nők régenskori nehézségeiről szól.
Mielőtt bele kezdett a regénybe, Austen azt írta, egy olyan hősnőt fog kitalálni, akit csak ő kedvel majd. Ez a főszereplő Emma Woodhouse, egy szép, okos, gazdag lány, aki jómódú családban nevelkedikígy nem igazán kell semmi miatt aggódnia. Emmának megvan a maga esze, azonban elkényeztetett, makacs, meggondolatlan és önelégült: gyakran túlbecsüli a képességeit, nem látja tisztán, milyen veszélyes játék más életébe beleszólni és gúnyt űzni valakiből mások szeme láttára. Hatalmas képzelőereje gyakran rossz útra vezeti. Akárcsak Austen többi hősnőjét, Emmát sem izgatja a házasság, mert meg akarja őrizni a függetlenségét. Az ő fejlődéstörténetét követhetjük nyomon, amely során a szerelem is rendhagyó módon rátalál.
Az Emmát Austen a chawtoni költözés után írta, így ez volt az utolsó kötet, amit életében kiadtak. Ezt a regény is több film, sorozat és színdarab formájában adaptálták.
(A https://www.szukits.hu/jane-austen-konyvek nyomán)
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
