235 éve történt: Kőbe vésett azték naptárat fedeztek fel Mexikóvárosban. Az azték naptár néven ismert Napkő a mexikói civilizációk egyik legikonikusabb emléke. Bár naptári jeleket hordoz, nem szolgált mindennapi időmérőként, hanem szertartási funkciót töltött be. A XV. század végén, valószínűleg Axayacatl uralkodása alatt készült, majd évszázadokra elrejtették. Felfedezése óta régészek és történészek vitatják jelentését, szerepét és központi alakját.
Ki van a Napkő közepén?
Egyes tudósok szerint a kő valószínűleg 1479 körül, Axayacatl azték uralkodó idején készült. Közepén egy isten arca látható, akit a legtöbben Tonatiuh-ként, a Nap isteneként azonosítanak. Más kutatók szerint viszont Xiuhtecuhtli, a tűz és az idő ura lehet, aki a korszakok végét is jelképezi.
Készítette: René Voorburg, CC BY-SA 3.0,
A kő átmérője 3,6 méter, súlya megközelítően 24 tonna. Legkülső szélén, a körminta legalján két kígyó néz szembe egymással, farkuk a kör legfelső pontján ér össze. A kígyópár egy dátum szimbóluma: valószínűleg i. e. 1011-re utal, amikor az aztékok szerint a világ létrejött.
A korong közepéből a napisten, Tonatiuh dugja ki fejét, nyelve áldozati-kés alakú, karmai között egy-egy emberi szívet tart. Az istent négy szimbolikus jel veszi körül, jelentésük a már letűnt négy világ.
Időmérés Mezoamerikában
Az azték naptár mellett Mezoamerikában más kultúrák is kifinomult rendszereket dolgoztak ki. Az olmékok, maják, zapotékok és más népek az idő mérését csillagászati megfigyelésekre és matematikai számításokra alapozták. Paul Kirchhoff antropológus szerint a naptár szorosan összefonódott a vallással, a mezőgazdasággal és a mindennapi élettel.
Kozmikus tudás és szimbólumok
Az inkák mérnöki és matematikai tudását a több mint 20 ezer kilométeres úthálózat és a függőhidak is bizonyítják. A chacana, az andoki kereszt egy geometriai és kozmikus szimbólum volt, amely a vallás és a csillagászat kapcsolatát mutatta.
Az azték naptárként emlegetett Napkő sokkal több, mint időmérő. Szertartási kő, amely egy egész civilizáció világképét, kozmikus rendjét és matematikai tudását őrzi. Bár részletei – készítése, központi alakja vagy elrejtésének körülményei – máig vitatottak, abban nincs vita: az amerikai kontinens népei rendkívüli pontossággal és kreativitással figyelték meg és rendszerezték a világ működését.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
