Japánban április a cseresznyevirágzás ünnepe, a húsvét viszont alig ismert fogalom a jellemzően buddhista és sintoista vallású lakosság körében. Ilyenkor sokan kimennek a parkokba, zöldövezetekbe, és hagyomány szerint ott üldögélnek nappal és éjjel is. De ez nem vallási ünnep – a tavasz megérkezését inkább az évszak szépsége miatt ünneplik meg.
Számukra európai húsvétot ünnepelni egyfajta kulturális egzotikum. Japánban nem túl szigorú a vallási kötöttség. A legtöbb ember számára nem számít, ki milyen vallású. Előfordul, hogy valakit születésekor sintó szertartás szerint avatnak, templomban házasodik keresztény szokás szerint, majd halálakor buddhista temetést kér. Ez teljesen elfogadott.
Japán a régmúlt s a legfejlettebb civilizáció ámulatba ejtő elegye, melyet még varázslatosabbá tesz a táj mindenütt jelenlévő, lenyűgöző szépsége, a rizsföldek és a kertek békéje, a szentélyek csöndje, lelket simogatóvá az emberek kedvessége. Minden évszaknak meg van a maga varázsa, de talán a tavasz a természet újjászületésével és a híres cseresznyefa virágzással kitűnik mindegyik közül.
Japánban nem ünneplik a húsvétot „hivatalosan”, ami nem meglepő, tekintve hogy a hatalmas szigetország mindössze egy százaléka keresztény, és a húsvét keresztény ünnep.
A történelmi feljegyzések szerint viszont Tokusima szigetén 1564-ben tartottak húsvétot, mert a szigeten élőtek keresztények, akik ünneplőben felvonulást tartottak. 1581-ből is fennmaradtak adatok egy március 21-én tartott óriási húsvéti ünnepségről: Takayako Ukon, Takatsuki város hűbérura ugyanis keresztény volt. Uralkodása alatt a város lakosságának nagy része, becslések szerint több mint 70%-a (kb. 18 000 fő a 25 000-ből) felvette a kereszténységet. 1581-ben Ukon egy jelentős keresztény templomot építtetett a vár területén, és misszionáriusokat (például Luís Fróis portugál hittérítőt) hívott meg a hitélet irányítására. Összesen több mint húsz templomot emelt a régióban.
2010 óta a tokiói Disneylandben tartanak húsvéti témájú programokat, de a konzum húsvét beszivárgott a nyugati világból más területekre is, főként a nagy nemzetközi cégek hatására. A nyuszis-tojásos elemek sűrűn felbukkannak ilyentájt, de inkább a gasztronómiai élvezetekre helyezik a hangsúlyt.
A húsvét sokkal régebbi eredetű, mint maga a kereszténység. Több szokás és motívum már a kereszténység előtti időkből is fennmaradt. Például a piros színnek a pogány hagyományok szerint varázserőt tulajdonítottak. Vörösre festett tojáshéjakat már az ókori sírokban is találtak – feltehetően azért helyezték oda őket, hogy megvédjék az elhunytakat a gonosztól.
Az ünnep emellett a zsidó vallási hagyományhoz is szorosan kötődik. A pészah nevű zsidó ünnepet Jézus korában is megtartották – ő éppen a pészah idején érkezett Jeruzsálembe, amikor megfeszítették. A zsidók ezen az ünnepen az Egyiptomból való kivonulásukra, a szabadulásukra emlékeznek. A keresztények csak ezt követően kezdték húsvétkor Krisztus halálára és feltámadására emlékeztetni az ünnepet.
A feltámadás gondolata – az élet újjászületése – pedig egyáltalán nem áll távol a buddhizmus híveitől sem, mivel erősen jelen van a reinkarnációba vetett hit, így ez a húsvéti üzenet a más hitrendszert követők számára is érthető és átélhető.
Az ünnepi japán édességek, mint a mochi, a dango, a taiyaki mind feltűnnek húsvétkor is – az ilyenkor tartott, inkább tavaszköszöntő színes fesztiválok kihagyhatatlan elemei.
Kapcsolódó:
7 hagyományos japán édesség, amely egyszerre finom és gyönyörű
(Források: Seiko Magyarország, Wikipédia, Japan Travel, Transtelex.ro, Nosality.hu)
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
