145 éve, Budapesten született Kármán Tódor, akit a szuperszonikus (a hangsebességet túllépő) repülés atyjának tartanak. A világhírű mérnök a rakétatechnológia és a hiperszonikus (a hang sebességnek többszörösét meghaladó sebességű) űrhajózás egyik legfontosabb úttörője volt. Az amerikai légierőnél olyan nagy tisztelet övezte, hogy gyakran az USAF „védőszentjeként” emlegették.
Nevéhez fűződik a PKZ-helikopter kifejlesztése is, amely az első forgószárnyas katonai repülőeszközök közé tartozott.
A PKZ-helikopter megszületése
Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal közösen dolgozott egy megfigyelésre alkalmas, egy helyben lebegni képes helikopter megalkotásán. A szerkezet a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűi alapján kapta a PKZ nevet.
A fejlesztés az első világháború idején zajlott, és jelentős mérföldkőnek számított a helikoptertechnika történetében. A cél egy olyan légi eszköz létrehozása volt, amely képes volt stabilan a levegőben maradni megfigyelési feladatok ellátására.
Tanulmányok és tudományos pálya
A kivételes matematikai tehetséggel megáldott Kármán Tódor a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Tanulmányai után az egyetemen tanársegédként dolgozott Bánki Donát mellett.
Később a Ganz-gyárban, majd az aacheni egyetemen folytatta munkáját. Az első világháború idején a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol részt vett a PKZ-helikopter fejlesztésében.
Amerikai évek és rakétakutatás
A háború után rövid időre hazatért, ám 1919-ben emigrált, majd 1933-ban végleg az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott, és jelentős szerepet vállalt a modern repülés fejlesztésében.
Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának vizsgálatához. Kutatásai később a rakétatechnika alapjává váltak. Közreműködött az első ballisztikus rakéták fejlesztésében, valamint a szuperszonikus repülés elméletének kidolgozásában is.
Világhírű örökség
Kármán Tódor munkássága jelentősen hozzájárult a modern repülőgépgyártás fejlődéséhez, többek között a DC-repülőgépcsalád létrejöttéhez is. Tudományos eredményeit életében számos kitüntetéssel ismerték el.
Halála után emlékét az is őrzi, hogy a Holdon és a Marson is krátert neveztek el róla. Munkássága ma is meghatározó a repülés- és űrkutatás történetében.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
