105 éve született Szebehely Győző magyar-amerikai csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár, az Apollo űrhajók egyik pályatervezője.
A Cisztercita Gimnáziumban érettségizett. 1944-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Eredetileg villamosmérnöknek tanult, de bejárt a Tudományegyetemre is matematikát meg fizikát hallgatni Fejér Lipót és Kerékjártó Béla előadásaira. Egerváry Jenő professzora tanácsára kezdett el foglalkozni a háromtest-probléma vizsgálatával, melynek specifikus eseteiből írta doktori disszertációját 1946-ban. 1947-ig tanársegéd, majd Amerikába költözött. 1947–1952 között a Virginiai Egyetemen, 1952–1957 között a Marylandi Egyetemen és a George Washington Egyetemen tanult és dolgozott.
1954-ben kapott amerikai állampolgárságot. Ekkortól dolgozott az Egyesült Államok Haditengerészetének is, kisebb hadihajók viharos tengeren történő mozgását vizsgálta, a nemzetközi ismertséget e munkája hozta meg számára. 1962–1968 között a Yale Egyetemen áramlástant tanított, majd 1968-tól az University of Texas at Austin professzora volt. Az égi mechanika tudományterületének, ezen belül a háromtest-problémára vonatkozó kutatásoknak világszerte ismert képviselője volt. 1957-től az Egyesült Államok űrprogramjában vett részt, tudományos munkájával jelentősen hozzájárulva az Apollo-program sikeréhez.
Emlékére a New York Times (1997. szeptember 28.) írta: Szebehely munkája előtt az égitestek pályáit Newton és Einstein munkái alapján számították. De megérkeztek a nagysebességű számítógépek és újra megnyitották ezt a területet. Az űrkorszak hirtelen érkezett, és nem voltak amerikaiak, akik járatosak lettek volna az égi mechanikában. Ekkor jött el Izsák Imre és Szebehely Victor ideje. 1962-ben a Yale egyetemre került, ott az égi mechanika nagy öregje, Dirk Brouwer lett a mestere. Az ő halála után, 1968-ban a Texasi Egyetem hívta meg az Űrmérnöki Intézet vezetőjének. Austin az Apollo-misszió központja lett. Az égi háromtest-problémát a holdutazás tette igazán érdekessé Amerika számára. A Föld és Hold gravitációs hatása alatt kellett a Holdig elérnie az Apollo űrhajónak és legénységének. Szebehelynek döntő szerepe volt a nyolcas alakú pálya megtervezésében.
Az 1950-es évek végétől többször járt Magyarországon. 1974 óta dolgozott együtt Érdi Bálinttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékén. „Dinamikus csillagászat” témában közös MTA-NSF kutatási programjuk volt az 1980-as években.
Szebehely Győzőt 1957-ben lovaggá ütötte a holland királynő, 1978-ban elsőként kapta meg az Amerikai Csillagászati Társaság Brouwer-díját, 1982-ben tagjává választotta az Amerikai Műszaki Akadémia, 1991-ben pedig díszdoktorrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Bővebben róla ITT.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
