A kassai bombatámadás évfordulójára

85 éve ezen a napon bombatámadás érte Kassát, Munkácsot és Rahót, ezután Magyarország belépett a II. világháborúba.

»1941. jú­nius 26-án 13 óra 8 perc­kor Kas­sa vá­ro­sá­ban a szi­ré­nák lé­gi­ria­dót je­lez­tek. Ami­kor a jel­zés meg­szó­lalt, már rob­ban­tak is a bom­bák, ame­lye­ket há­rom, nem azo­no­sí­tott tí­pu­sú re­pü­lő­gép­ről „szór­tak” a vá­ros­ra – írja a lenti linken elérhető cikkében Szakály Sándor történész..

Az ese­mé­nyek ko­ra­be­li szem­ta­núi­nak ész­le­lé­sei és be­szá­mo­lói alap­ján a ma­gyar ki­rá­lyi I. honvéd lég­vé­del­mi had­test pa­rancs­no­ka, vi­téz ne­mes Ju­s­ty Emil tá­bor­nok 1941. jú­nius 27-én Kas­sa bom­bá­zá­sa, szov­jet­re­pü­lők cím­mel írt je­len­tést. Eb­ben ar­ról szá­molt be, hogy a Kas­sát tá­ma­dó re­pü­lő­gé­pek „fel­ség­je­le [a szem­ta­núk ál­lí­tá­sa sze­rint] a ked­ve­zőt­len idő­já­rás miatt nem volt felis­mer­he­tő, el­len­ben lát­ha­tó volt a rep. gé­pek tör­zsén a ma­gyar és szö­vet­sé­ges rep. gé­pe­ké­hez ha­son­ló sár­ga gyű­rű. A fel­ség­je­lek va­ló­szí­nű­leg be vol­tak má­zol­va. A rep. gé­pek typu­sát il­le­tően Chir­ke [Je­nő] fő­had­nagy je­len­tet­te, hogy azok 2-3 mo­to­ro­sak vol­tak, erő­sen vissza­haj­ló szár­nyak­kal, és ál­ta­lá­ban a Ju–52-höz ha­son­lí­tot­tak. Kru­dy szds. [Kru­dy Ádám szá­za­dos] ez­zel szem­ben azt je­len­tet­te, hogy a tá­ma­dó rep. gé­pek a sa­ját Sa­vo­ya typu­su ne­héz­bom­bá­zók­hoz ha­son­lí­tot­tak.”

A vá­ros­ra hu­szon­ki­lenc bom­bát dob­tak le a re­pü­lő­gé­pek, ame­lyek kö­zül egy nem rob­bant fel, és egy bom­ba, amely szin­tén nem rob­bant fel, Enyi­cke te­le­pü­lés­nek „ju­tott”. (A fel nem rob­bant bom­bák szov­jet gyárt­má­nyúak vol­tak, és a re­pesz­ma­rad­vá­nyo­kon ta­lál­ha­tó – cirill be­tűs – felirat­tö­re­dé­kek is szov­jet ere­det­re utal­tak.)

A tá­ma­dás so­rán ta­lá­lat ér­te a Beth­len Gá­bor lak­ta­nyát, a Gör­ge­y Ar­thur lak­ta­nyát, szá­mos pol­gá­ri la­kó­épü­le­tet és a Pos­ta­pa­lo­tát. Har­minc­két ha­lott­ról, hatvan sú­lyos és két­száz­húsz köny­nyebb se­be­sült­ről szól­tak a hí­rek. Az épü­le­tek­ben ke­let­ke­zett ká­ro­kat mil­liós nagy­sá­gú­ra be­csül­ték. Kas­sát és a Rahó–Máramarossziget között közle­kedő vo­na­tot ért tá­ma­dás­sal kö­zel egy idő­ben és azt megelő­zően, il­let­ve kö­ve­tően is ak­tív lé­gi te­vé­keny­ség volt a tér­ség­ben.

A meg­fi­gye­lők szov­jet, ro­mán, né­met és is­me­ret­len gé­pe­ket is je­len­tet­tek, ame­lyek egy ré­sze be­re­pült a ma­gyar lég­tér­be, míg má­sok vissza­for­dul­tak a ha­tárról. A tá­ma­dás kö­vet­kez­té­ben riasz­tott ma­gyar va­dász­gé­pe­ket ugyanak­kor szá­mos eset­ben el­len­ség­nek vél­te a lé­gifi­gye­lő-szol­gá­lat, és ar­ra is volt pél­da, hogy a lég­vé­de­lem lőtt rá­juk. A sok­szor em­lí­tett „sár­ga jel­zés” ugyan­is nem je­len­tett „men­tes­sé­get” a sa­ját re­pü­lő­gé­pek szá­má­ra, mert ad­dig­ra már ki­de­rült, hogy a szov­jet lé­gie­rő gé­pein ke­vés ki­vé­tel­től el­te­kint­ve ha­son­ló jel­zé­se­ket al­kal­maz­tak.«

Kapcsolódó:

Kik bombázták Kassát? A magyar hadba lépés háttere