Pillanatképek a magyar matematika elmúlt két évszázadából (1. rész)

A magyar matematika az elmúlt két évszázadban a nemzetközi élvonalba emelkedett. A két Bolyai (Farkas és János) által indított új geometriai szemlélettől a XX. századi Budapesti Iskoláig (Neumann, Erdős, Rényi és társaik) a magyar kutatók alapvetően formálták a modern tudományt.

00:00:00 Páles Zsolt köszöntője

00:02:45 Pálfy Péter Pál előadása: A KÉT BOLYAI

„A magyar nép géniusza – a tudomány területén – a legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” – mondta Szentágothai János. A nem-euklideszi geometria felfedezésével Bolyai János az egyetemes matematikatörténet legnagyobb alakjai közé emelkedett. A megoldásra váró problémát édesapja, Bolyai Farkas ültette el benne, aki maga is kiváló matematikus és sokoldalú tudós volt, a Magyar Tudós Társaság első levelező tagjainak egyike. Az előadás a két Bolyai életének és munkásságának legjelentősebb eseményeit és eredményeit foglalja össze.

Pálfy Péter Pál az MTA rendes tagja Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

00:26:35 Molnár Lajos előadása: A szegedi matematikai iskola alapítói: Riesz Frigyes és Haar Alfréd

Az előadásban áttekintést adunk Riesz Frigyes és Haar Alfréd szegedi évei alatt végzett tudományos munkájáról, és az itteni matematika iskola megteremtése érdekében folytatott tudományszervezői tevékenységéről, melyek következtében a szegedi matematikai intézet a nemzetközi tudományos élet mindenütt nagyra becsült részévé vált.

00:51:56 Frank András előadása: A magyar módszer

A hozzárendelési probléma a gyakorlatban széles körben alkalmazott optimalizálási feladat, amelynek matematikai alapjait Kőnig Dénes és Egerváry Jenő fektették le. Harold W. Kuhn amerikai matematikus az ő eredményeikre alapozva dolgozta ki a megoldásra vonatkozó hatékony algoritmust, amelyet Kőnig és Egerváry előtt tisztelegve magyar módszernek nevezett el. A módszer mind elméleti, mind alkalmazott kutatási területek kiindulópontjává vált.
Az előadás vázlatos áttekintést kínál a Magyar Tudományban megjelent, Bérczi-Kovács Erikával közösen írt cikk fő aspektusairól. A magyar módszer történetének rövid felvázolásán túl, igyekszünk érthetővé tenni Kőnig és Egerváry tételeinek, valamint Kuhn algoritmusának matematikai alapgondolatát, elkerülve a technikai részleteket.

A program az MTA200 keretében, a Sokszínű tudomány programsorozatban valósult meg. A sorozat részeként 2026 januárjában az MTA III. osztálya várja tudományos előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, konferenciákkal, kreatív és interaktív programokkal nem csupán a kutatótársakat, hanem a tudomány és a kultúra iránt érdeklődő nagyközönséget is.