A szlovákiai magyarok népességfogyása évtizedek óta tartó, jól ismert és előre jelezhető folyamat – a demográfiai adatok már hosszú ideje ezt az irányt mutatják. A magyar oktatáspolitikusok és pártok mégis rendre halogatták a valódi, hosszú távú megoldások kidolgozását, és most, hogy a kormány egy konkrét törvénymódosítást terjesztett elő, ismét csak tiltakozással, vészharangot kongatva tudnak reagálni egy olyan helyzetre, amelyre évek óta készülhettek volna.
A Paraméter cikke szerint a kormány jóváhagyta és a parlament elé utalta az oktatási törvény módosítását, amely megváltoztatná, hogy egy osztály minimálisan hány diákkal indítható és tartható fenn. Az alapszabály szerint az alsó tagozaton átlagosan legalább 15, a felső tagozaton legalább 18 fős osztálylétszám lenne az elvárás, ráadásul a folyamatban lévő tantervi reform miatt az iskolák szerkezete is átalakul: az évfolyamokat ciklusokra bontják, ami egyes intézményeknél akár 147 fős minimális összlétszámot is jelenthet.
A tervezet tartalmaz néhány engedményt: azokban a falvakban, ahol egyaránt működik szlovák és magyar iskola, három fővel csökkenthető a minimum; ha egy iskola hat kilométeres körzetében nincs azonos tannyelvű másik intézmény, két fős kedvezmény jár; és ha a diákok több mint 70 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű, szintén két fős csökkentés érvényesíthető. A kisebb létszámú osztály indítása is lehetséges, de ekkor a fenntartónak saját forrásból kell állnia a többletköltséget – állami támogatás nélkül.
A magyar oktatási szervezetek és a Magyar Szövetség élesen bírálják a tervezetet. Tamás Erzsébet, a párt oktatási szakpolitikusa elmondta, hogy eddig a nemzetiségi iskolákra nem vonatkozott kötelezően a 13, illetve 15 fős minimum, ami komoly mozgásteret adott a kis létszámú magyar iskoláknak. Az új szabályozás szerinte főként a felső tagozatokat veszélyezteti, mivel ott – ellentétben az alsó tagozattal – nem lehet összevonni az osztályokat. Külön problémát jelent, hogy egy iskola nem élhet egyszerre a nemzetiségi és a hat kilométeres távolság alapján járó kedvezménnyel, ami szerinte iskolabezárásokhoz vezethet. Egyelőre nem tudni pontosan, hány intézményt érintene a változás – a szakmai szervezetek térképen dolgoznak a veszélyeztetett iskolák beazonosítására.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke szerint hatékony összefogásra van szükség az iskolák megmentéséhez, és kijelentette: ha a párt nem kerül be a parlamentbe, az utcán fognak tiltakozni.
A cikk szerint a magyar szervezetek részt vettek az Oktatáspolitikai Műhely egyeztetésein, és 12 fős minimális létszámot javasoltak, amit a minisztérium elutasított. Tamás Erzsébet szerint az új szabályok több szlovák iskolának is gondot okozhatnak. Szeptember 9-én a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) találkozót szervez a minisztériummal, amelyre a magyar szakembereket is meghívták, és ahol be szeretnék mutatni a törvénymódosítás magyar iskolákra gyakorolt hatásáról készült elemzésüket. Az oktatási minisztérium a lap ismételt megkeresésére sem válaszolt arra, van-e saját elemzése a magyar iskolákat érintő hatásokról.
Mindenesetre, a jelenlegi helyzet erősen emlékeztet a Kossuth-nóta egy sorára:
„…Ha még egyszer azt üzeni: Mindnyájunknak el kell menni!”
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
