Űrszemét és társai… avagy az űrkutatás árnyoldalai

Napjaink egyik felkapott témája az űrszemét, amely már filmekben és hírekben is gyakran előkerül. Az előadás röviden áttekinti a probléma történeti előzményeit, fizikai és műszaki hátterét, jelenlegi állapotát és várható jövőjét. De az űrkutatás árnyoldalai nem érnek véget itt. Minden rakétaindítással jelentős mennyiségű égéstermék jut a légkör felsőbb rétegeibe, oda, ahová más emberi tevékenység alig hatol el.

Az űrkutatás elmúlt hetven évére visszatekintve megpróbáljuk felismerni az aggasztó trendeket, és feltenni a kérdést: hogyan válhatna az űrtevékenység valóban fenntarthatóvá, az emberiség jövőjét szolgálva?

Az előadás a „NoPlanetB: Fényszennyezés” projekt szellemiségéhez is kapcsolódik: a fényszennyezés miatt aggódó csillagászok, az ökológusok és a jövőért felelősen gondolkodó emberek érdekei ezen a téren is találkoznak.

Hegedűs Tibor előadása az Űrszemét és társai… avagy az űrkutatás árnyoldalai címmel (2026. június 1.)

A Vega Csillagászati Egyesület Virtuális Csillagászati Klubja (VCSE-VCSK)
a Virtuális Csillagászati Klub (VCSK),
a Vega Csillagászati Egyesület,
a TIT Öveges József Egyesület,
az MCSE Zalaegerszegi Csoportja
és a Galilo Webcast közös rendezvénye.

Mi a definíciója és hogyan keletkezik?

Az űrszemét (vagy kozmikus hulladék) minden olyan Föld körül keringő, mesterséges eredetű tárgy, amely már nem működőképes, és semmilyen hasznos funkciót nem tölt be.

Az emberiség több mint hét évtizedes űrtevékenysége során az alábbi forrásokból halmozódott fel a űrszemét:

Kiszolgált műholdak: Olyan eszközök, amelyek üzemanyaga elfogyott, meghibásodtak, vagy lejárt az élettartamuk, de a pályájukon maradtak.
Kiégett rakétafokozatok: A műholdak és űrhajók pályára állításához használt hordozórakéták utolsó, űrben maradt fokozatai.
Űrbéli ütközések: Amikor két űreszköz (például egy működésképtelen és egy aktív műhold) összeütközik, a becsapódás ereje több ezer új, apróbb repeszt és törmeléket hoz létre.
Robbanások: A régi rakétafokozatokban maradt üzemanyag vagy az akkumulátorok túlnyomása miatt bekövetkező belső robbanások darabokra szaggatják az eszközöket.
Levált alkatrészek és festékpelyhek: Az extrém hőmérséklet-ingadozás és az UV-sugárzás miatt az űreszközökről leváló védőrétegek, csavarok vagy szigetelőanyagok.
Elveszített eszközök: Az űrséták és szerelések során az űrhajósok kezéből véletlenül elszabadult tárgyak (például kesztyűk, kamerák, szerszámos táskák).

A Föld körül keringő több millió darabos törmelékhalmaz rendkívül nagy sebességgel (akár 28 000 km/h) mozog, ezért már a néhány milliméteres űrszemét is súlyos sérülést okozhat az aktív űrállomásokon és műholdakban.

A műholdpályákat leggyakrabban a Földtől való magasságuk és a pálya alakja szerint csoportosítjuk.

A legfontosabb típusok a következők:

Alacsony Föld körüli pálya (LEO – Low Earth Orbit)

Magasság: (160 – 2000 km)
Jellemzők: A Földhöz legközelebbi pálya, gyors keringési idővel (kb. 90 – 120 perc). Ide tartozik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a legtöbb földmegfigyelő műhold is. A magasság miatt gyorsan mozognak a felszínhez képest.

Közepes Föld körüli pálya (MEO – Medium Earth Orbit)

Magasság: (2000 – 35 786 km) között
Jellemzők: Mérsékelt keringési idejű pálya (jellemzően 2 – 12 óra). Ezen a pályán keringenek a globális navigációs műholdrendszerek (mint például a GPS, a Galileo vagy a GLONASS), amelyek pontos lefedettséget biztosítanak a Föld egészén.

Geostacionárius pálya (GEO – Geostationary Orbit)

Magasság: kb. 35 786 km
Jellemzők: A pálya az Egyenlítő síkjában helyezkedik el. Keringési ideje pontosan megegyezik a Föld forgási idejével (23 óra 56 perc), így a műhold a Földről nézve egy fix pont felett lebeg az égen. Ideális meteorológiai és televíziós műholdaknak.

Magas Föld körüli pálya és Elliptikus pályák (pl. HEO – Highly Elliptical Orbit)

Magasság: változó, több tízezer km
Jellemzők: Nem kör, hanem elnyújtott ellipszis alakú pályák. A műhold a pálya egyik felén nagyon gyorsan száguld, a másik felén pedig sokáig időzik egy adott terület felett. Kiválóan alkalmas a sarkvidékek megfigyelésére vagy távközlésre.

Napszinkron pálya (SSO – Sun-Synchronous Orbit)

Jellemzők: Egy speciális, majdnem poláris pálya, ahol a műhold mindig ugyanabban a helyi napszakban halad el a felszín egy adott pontja felett. Ez a megvilágítás konzisztenciája miatt elengedhetetlen a környezetvédelmi és mezőgazdasági megfigyeléseknél.