A szó a beszéd építőeleme. Változatai a szótári szó és a szóalak (beszéd ill. mondatrész). A hangalak és jelentés viszonya a jelentéstan (latinul: szemantika) nyelvészeti ágazatához tartozik. A szavak jelentésével, a jelentés…
A ragok a szavak mondatban betöltött szerepét, a mondat más szavaihoz való viszonyát jelölik. A szavakban csak egyetlen rag található, amely lezárja a szóalakot. Utána már semmilyen más toldalék nem állhat.…
A toldalékok első helyén, közvetlenül a szótő után a képzők állhatnak. A képző az a toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Új szót hoz létre, amely beletartozik a…
A szóelemek a nyelv legkisebb, jelentést hordozó elemei. A szóelemeket alaki önállóságuk szerint három nagy csoportba szoktuk osztani. 1. Szabad morféma az a szóelem, amely önállóan is előfordul, azaz a mondatban…
Az igekötők a magyar nyelv egyik sajátosságát képezik. Ezek a szóelemek az igékhez kapcsolódva azok jelentését módosítják, pontosítják, illetve új árnyalatokkal látják el. Az igekötők többnyire a cselekvés vagy történés…
A hang egy rugalmas közeg részecskéinek rezgése, amelyet mozgó hangforrás hoz létre. A szabályos rezgő mozgás – például húr, inga, hangszalagok, hangvilla mozgása – szabályos szerkezetű hangokat eredményez, amelyeket zenei…
Péchy Blanka magyar színésznő, előadóművész, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész 130 éve született.…
A magyar nyelv az évszázadok-évezredek során sok más nyelvvel is érintkezett, amelyekből számtalan szó átkerült és meghonosodott, kiegészítvén a belső keletkezésű szavak tömegét. Minden nyelv szókészlete folyamatos változáson megy keresztül,…
A palindrom vagy (régiesebb elnevezéssel) palindróma a szójátékoknak, azon belül is az anagrammáknak az egyik fajtája. Kétféle értelemben használatos: (a szűkebb, eredeti értelemben) olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva…
Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában különírjuk: szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, rádiót javít stb. Az összetételek keletkezésének (azaz az egybeírásuknak) többféle forrása lehet: 1. a tagok együttes jelentésének…
