1989: A bársonyos forradalom

A bársonyos forradalom (csehül: sametová revoluce, szlovákul: nežná revolúcia) kifejezést annak az 1989. november 17-e és december 29-e között lezajlott folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat az uralkodó Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak.

A rendszerváltásban akkor „élen járó” Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Csehszlovákiában a kommunista párt még 1989 őszének elején is teljes szigorral ellenőrzése alatt tartotta a gazdasági, politikai és társadalmi alrendszereket. Az ellentétek azonban felszínre törtek a vértelen bársonyos forradalom másfél hónapja alatt, 1989. november 17-től.

1989. november 15-én a kommunista vezetés, élén Miloš Jakeš főtitkárral és Gustáv Husák államfővel, engedélyezte a független diákcsoportok által szervezett megemlékezést Jan Opletal emlékére. Opletal, a fiatal orvostanhallgató, az 1939 októberében rendezett náciellenes tüntetésen sebesült meg halálosan. Az események ötvenedik évfordulóján békés demonstrálók gyűltek össze Prágában az Albertov negyedben, hogy a cseh egyetemek nácik általi bezárására emlékezzenek. A résztvevők legtöbbje diák volt, akik a fennálló államszocialista rendszer elleni rigmusokat kiabáltak.

A megmozdulás eleinte békésen zajlott, délután a belváros felé vették az irányt a tüntetők. A menet egyik vezetője a csehszlovák titkosszolgálat (az StB) ügynöke, Růžička (alias Ludvík Zifčák) volt, aki sikeresen beépült a diákcsoportok közé. A tüntető fiatalokat a Národní sugárúton álló rendőrkordonnak vezette, ahol a rendőrség és a biztonsági erők megállították. A karhatalom szétzavarta a tüntetést, de a beavatkozást követően elterjedt a hír a rendőri erőszakról, és azt is rebesgették, hogy egy diák meghalt.

1989. november 18-án, országosan elsőként (még a prágai Civil Fórum és a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen előtt) alakult meg Vágsellyén a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) mint illegális polgári és politikai szerveződés alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi tüntetések egyik szervezője volt.

FMK bársonyos forradalom — Az FMK egyik elnökségi ülése 1990 tavaszán (Tóth Károly jobbról a negyedik). Foto: Prikler László (adatbank.sk)

1989. november 19-én Prágában megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta ’77 mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen.

November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, melynek tagjai nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután a megelőző két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubček a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Az első lépés címmel dokumentumfilmet készített, mely a Független Magyar Kezdeményezés megalakulását és az ahhoz vezető utat mutatja be. Érdemes visszatekinteni a kezdetekre, segít felmérni a demokrácia jelenlegi állapotát.