Fizika Tanuljunk

Fizika: Fizikai mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik

SI-alapegységek

 

A fizikai mennyiségek használt nevét és jelét a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal írja elő, hazai szabályozását a Mérésügyi törvény határozza meg.

Alapmennyiség Mértékegység
neve jele neve jele
hosszúság l méter m
tömeg m kilogramm kg
idő t másodperc s
elektromos áramerősség I amper A
termodinamikai hőmérséklet T kelvin K
anyagmennyiség n mól mol
fényerő Iv kandela cd

 

SI-prefixumok

A mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

SI-előtagok
Előtag Jele Szorzó
számnévvel hatvánnyal számmal
yotta- Y kvadrillió 1024 1 000 000 000 000 000 000 000 000
zetta- Z trilliárd 1021 1 000 000 000 000 000 000 000
exa- E trillió 1018 1 000 000 000 000 000 000
peta- P billiárd 1015 1 000 000 000 000 000
tera- T billió 1012 1 000 000 000 000
giga- G milliárd 109 1 000 000 000
mega- M millió 106 1 000 000
kilo- k ezer 103 1 000
hekto- h száz 102 100
deka- da(dk) tíz 101 10
egy 100 1
deci- d tized 10-1 0,1
centi- c század 10-2 0,01
milli- m ezred 10-3 0,001
mikro- μ milliomod 10-6 0,00 000 1
nano- n milliárdod 10-9 0,00 000 000 1
piko- p billiomod 10-12 0,00 000 000 000 1
femto- f billiárdod 10-15 0,00 000 000 000 000 1
atto- a trilliomod 10-18 0,00 000 000 000 000 000 1
zepto- z trilliárdod 10-21 0,00 000 000 000 000 000 000 1
yokto- y kvadrilliomod 10-24 0,00 000 000 000 000 000 000 000 1

A magyar mérésügyi törvény csak egyes kiemelt esetekben engedélyezi a hekto, deka, deci, centi előtagokat (ezekben az esetekben a tíz hatványkitevője nem többszöröse a háromnak). Ezen prefixumokkal képezhető törvényes többszörösök és törtrészek: hektoliter (hl vagy hL), hektopascal (hPa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl vagy dL), deciméter (dm), centiméter (cm), centigramm (cg), centiliter (cl vagy cL), centigray (cGy), centisievert (cSv).

Sajátos helyzet áll fenn a tömeg mértékegysége esetében. Maga a mértékegység a gramm, amely durván 1 cm³ tiszta, hideg víz tömege, jele g és a prefixumokat ez elé kell illeszteni. A tömeg SI-alapegysége viszont a kilogramm, amely a nevének megfelelően pontosan 1000 grammot jelent. Az SI rendszer megalkotói nem egy természeti állandóra alapítva rögzítették a tömeg alapegységét, hanem azt a Sèvres-ben gondosan őrzött etalon tömegeként definiálták, és magát a grammot is ebből kell visszaszármaztatni.

A kilogramm definíciója 2019 májusáig egy fizikai etalonon, azaz mintadarabon alapul, amit 1875 óta használtak erre a célra (international prototype kilogram – IPK).

Az új, 2019. május 20-án életbe lépő definíció alapja a Planck-állandó rögzített értéke. Az új definíció szerint a h Planck-állandó pontos értéke:

h = 6,626 070 15·10−34 kg·m2·s–1

A h Planck-állandó érték mérése pontosságának bizonytalansága mindössze 0,000001% volt. Fontos megjegyezni, hogy a h Planck-állandó értékét a fenti számsorral rögzítették, azon a további mérések nem változtatnak. A kg·m2·s−1 = J·s, így a kilogramm végső soron (elvileg) bárki által a másodperc és a méter alapján meghatározható. A kilogramm megmérhető a Kibble-mérleg segítségével. Az új definíciót 2018. november 16-án fogadták el a Párizs melletti Versailles-ban tartott Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián.

Az új definíció a „kilogramm” hétköznapi fogalmát vagy értékét nem módosítja.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: