Kémia Tanuljunk

Sztöchiometriai számítás: Pistike a konyhában

A kémiai egyenlet az egymással maradék nélkül reagáló anyagok mennyiségi viszonyairól (anyagmennyiség-arányáról, tömegarányáról, gázok esetén térfogatarányáról) ad felvilágosítást. Amennyiben az egymással reakcióba lépő anyagok (kiindulási anyagok) a kémiai egyenletben feltüntetett mennyiségi arányban vannak jelen, akkor sztö­chio­metrikus mennyiségekről beszélünk. Sztöchio­metrikus mennyiségben tartalmazza például a durranógáz a hidrogént és az oxigént, hiszen a durranógázban a hidrogén és az oxigén anyagmennyiség-aránya 2 : 1, pontosan annyi, mint amennyi a két gáz reakcióját leíró kémiai egyenletben (2H2+O2=2H2O2H2+O2=2H2O).

A kiindulási anyagok azonban nem mindig sztöchio­metrikus arányban vannak jelen. Ilyenkor a sztö­chio­met­ri­kusnál nagyobb mennyiségben jelen lévő anyag nem alakulhat át teljes mennyiségében, tehát fölöslegben van. Az az anyag, amelyik a szöchiometrikusnál kisebb mennyiségben van jelen, az teljes mértékben átalakul, és a reakció végén nem marad belőle. A keletkező termékek mennyiségét és a vele reakcióba lépő fölöslegben lévő anyag mennyiségét is ez az anyag határozza meg, ezért ezt nevezzük meghatározó reagensnek

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: